Csúszik a német ratifikálás
ÖSSZEFOGLALÓ
A karlsruhei testület állásfoglalása szerint a ratifikáció lezárása előtt szükség van a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat európai beleszólási jogainak erősítésére. Az alkotmánybíróság rendkívüli érdeklődéssel várt állásfoglalása késlelteti a német ratifikációs folyamat lezárását. Horst Köhler államfő az okiratot egyelőre nem írhatja alá.
A bíróság leszögezte: noha a német parlament által tavaly elfogadott, a Lisszaboni Szerződést (LSZ) jóváhagyó törvény valamennyi érvelése összeegyeztethető az alkotmánnyal, az ehhez csatolt, a Bundestag és a Bundesrat jogait szabályozó, ún. kiegészítő törvényt korrigálni kell.
Angela Merkel kancellár szerint a karlsruhei ítélet nem veszélyezteti az LSZ-t, és nem torpedózza meg annak német ratifikálását. A kancellár asszony – aki a szerződés tető alá hozásának egyik élharcosa volt – bejelentette: a Bundestag még ebben a ciklusban, azaz a szeptember végi országos parlamenti választások előtt megvitatja és jóváhagyja az alkotmánybírósági kifogásoknak eleget tévő új tervezetet. Hasonlóan foglalt állást Norbert Lammert, a Bundestag elnöke is, egyetértve azzal, hogy erősíteni kell a parlament két házának beleszólási jogát az európai ügyek és törvénykezés alakításába.
José Manuel Durao Barroso EB-elnök bízik abban, hogy ősszel az unió valamennyi tagországában befejeződik a ratifikáció folyamata. A német döntést üdvözölve kiemelte: a szerződés kulcsfontosságú ahhoz, hogy az EU kellőképpen cselekvőképes legyen. Németország mellett még Írországban, Csehországban és Lengyelországban nem fejeződött be a ratifikálás: a két utóbbiban az államfő aláírása hiányzik ehhez, Írországban pedig október elején népszavazást rendeznek róla.
Az LSZ ellen Németországban két menetben nyújtottak be alkotmányos panaszokat politikusok, pártok, illetve magánszemélyek. Először a bajor CSU egyik parlamenti képviselője sérelmezte a nemzeti szuverenitás, illetve a parlamenti jogok csorbulását. Idén januárban egy korábbi politikusokból és gazdasági vezetőkből, továbbá civil szervezetek képviselőiből álló csoport támadta meg a szerződést.
A tegnapi bírósági ítélet mindenesetre növeli a bizonytalanságot a reformszerződés jövőjével kapcsolatban. (MTI, ú)