Csak porhintés a részleges újraszámlálás

ÖSSZEFOGLALÓ

Az állami televízió beszámolója szerint az ország 22 kerületében és tartományában számolják újra a voksokat. Irán legfőbb jogalkotói testülete, az Őrök Tanácsa korábban azt javasolta, hogy számolják újra a szavazatok véletlenszerűen kiválasztott tíz százalékát. Mir Hoszein Muszavi ellenzéki vezető – aki az elnökválasztáson hivatalosan jóval alulmaradt Mahmúd Ahmadinezsád elnökkel szemben – elutasította ezt, és kitart amellett, hogy semmisítsék meg az eredményt. Az IRNA hírügynökség – mintegy jelezve, hogy a mostani folyamat nem kérdőjelezi meg Ahmadinezsád győzelmét – azt közölte, hogy az újraszámlálás eredményeképpen a jelenlegi elnök Teherán egyik kerületében több szavazatot kapott a június12-i eredményhez képest. Az IRNA több tartományt is felsorolt, ahol újraszámlálás kezdődött. Tegnap megbeszélést folytatott Muszavi és a szavazatok újraszámlálásáért felelős rendkívüli bizottság, de nem sikerült megoldást találni a válságra – közölte az Őrők Tanácsának szóvivője. Abbász-Ali Kadhodai elmondta, e találkozó eredménytelensége után adtak utasítást a szavazatok újraszámlálására.

Ahmadinezsád elnök a tiltakozás jelképévé vált fiatal lány, Neda Aga-Szoltan halála ügyében követelt tegnap vizsgálatot a Mahmúd Hasemi Sahrudi ajatolláhhoz, az ország főbírójához írott levelében. A „gyanús haláleset kiderítését és a gyilkosság hátterében álló elemek feltárását” sürgette az IRNA szerint. Ahmadinezsád a külföldi sajtót azzal vádolta, hogy a lány halálát propagandacélokra használja fel.

Irán tegnap közölte, hogy szabadon engedett ötöt a brit nagykövetség 9 őrizetbe vett helyi alkalmazottja közül. London ezt megerősítette, egyúttal elítélte és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nagykövetség négy másik alkalmazottját továbbra is fogva tartják az iráni hatóságok. Az iráni sajtó szerint a brit diplomáciai képviselet számos tagját azzal gyanúsítják, hogy tevékenyen részt vettek az elnökválasztás után kitört zavargásokban.

Haszán Kaskavi iráni külügyi szóvivő tegnap elmondta, a nagykövetség őrizetben maradt négy helyi alkalmazottját is kihallgatták. Beszámolt arról, hogy előző este telefonon beszélt David Miliband brit és Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter, és Miliband azt hangoztatta, hogy Nagy-Britanniának nincs szándékában beavatkozni Irán belügyeibe. Teherán e bejelentéssel egy időben tudatta azt is, hogy nem akarja korlátozni diplomáciai kapcsolatait a Nyugattal a belpolitikai válság alatt. Miliband követelte a négy helyi alkalmazott szabadon engedését is, és hozzátette: európai uniós kollégái egyetértenek abban, hogy határozott és egységes választ adnak, ha bármilyen zaklatás vagy fenyegetés éri az uniós külképviseleteket.

Hoszein Mohszeni-Edzsei, az iráni hírszerzési és biztonsági ügyek minisztere azt állította az állami televízióban: videofelvételek bizonyítják, hogy a brit képviselet munkatársai „a zavargások szítása végett elvegyültek a tüntetők között”.

Susan Rice, az USA ENSZ-nagykövete a CBS televízióban hangsúlyozta, Amerika továbbra is kész tárgyalni Iránnal az atomprogramjáról. „Nem vontuk vissza a javaslatot. Nyitva hagytuk az ajtót a kétoldalú diplomácia előtt is, és most tényleg az irániaknak kell dönteniük” – mondta Rice, hozzátéve: Teherán vagy véget vet katonai célú atomprogramjának, felelősen viselkedik és visszatér a nemzetek közösségébe, vagy szembe kell néznie a növekvő elszigeteltséggel és nyomással. Az iráni kormány legitimitásával kapcsolatban az amerikai diplomata rámutatott: azt nem az USA, hanem az utcákon tüntető irániak vonják kétségbe. Az Iránnal való együttműködés terén azonban ez a kérdés nem kulcsfontosságú az Egyesült Államok számára. Az USA célja az, hogy megakadályozza Iránt atomfegyvergyártási képességek kifejlesztésében. Rice utalt arra, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdek kivédeni a fegyverkezési verseny kitörését a Közel-Keleten. (MTI, ú)