Puccsról beszélnek Hondurasban
Az 56 éves Zelaya gazdag földbirtokosként került az elnöki székbe, később populista politizálásával fokozatosan közeledett az új latin-amerikai radikális baloldali blokkhoz (ČTK/AP)
ÖSSZEFOGLALÓ
Tegucigalpa. Hondurasban egyre feszültebb az elnök és a hadsereg viszonya, mert az államfő holnap népszavazást akar tartani az alkotmány módosításáról. A média katonai puccs valószínűségéről beszél, amire az országban utoljára 1972-ben volt példa. A fővárosban katonák vették körül a középületeket, így a parlamentet és a legfelsőbb bíróságot is, miután Manuel Zelaya elnök bejelentette a vezérkari főnök leváltását, s elfogadta a védelmi miniszter lemondását. A közép-amerikai ország legfelsőbb bírósága viszont tegnap törvényellenesnek nyilvánította Romeo Vasquez vezérkari főnök menesztését.
Az alaptörvénybe Zelaya egy olyan kitételt szeretne bevenni, amely lehetővé tenné számára, hogy ne csak egy cikluson át lehessen államfő. A hadsereg és egy sor állami intézmény azonban szembeszegült az elnök akaratával, mondván: a tervezett referendum jogellenes. Zelaya 2006 óta elnöke a 7 milliós Hondurasnak. Amikor államfő lett, még jobbközép politikus hírében állt. Azóta azonban mind közelebb került a közismerten USA-ellenes, szocialista elveket valló venezuelai Hugo Chávez, a bolíviai Evo Morales vagy az ecuadori Rafael Correa gondolatvilágához, és immár a szövetségesüknek számít.
Zelaya – akinek mandátuma az év végén lejár, és novemberben esedékes az elnökválasztás – híveinek két-háromezer fős csoportjával a légierő egyik repülőteréhez vonult, hogy „visszavegyék” a tervezett népszavazás lefoglalt szavazócéduláit. Ezeket a hadsereg a parlamenti döntésre hivatkozva foglalta le. (MTI, n, ú)