Támogatás Barrosónak, garancia az íreknek
Az európai vezetők felszólították a mianmari juntát, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon a Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt, Aung Szan Szú Kjit. Egy szokatlan gesztust is tettek: az angol szöveg 64 szóból áll, ez utalás arra, hogy a politikus asszony éppen tegnap lett 64 esztendős. (SITA/AP-felvétel)
ÖSSZEFOGLALÓ
Egyhangú támogatásukról biztosították az uniós országok vezetői Manuel Barrosónak, az EB eddigi elnökének azon törekvését, hogy újabb öt évig ő irányíthassa az EU legfőbb végrehajtó testületét. Ezt a csütörtök éjszakába nyúló tanácskozás után, tegnap hajnalban közölte Jan Fischer cseh miniszterelnök.
Az 53 éves portugál konzervatív politikusnak még az Európai Parlamentben is többséget kell kapnia a tisztség elnyeréséhez. Az EP-ben azonban a Barrosót szorgalmazó jobbközép európai néppárti képviselőknek – bár ők adják a legnépesebb frakciót a június elején újraválasztott testületben – nincs abszolút többségük, és szocialista, zöld, illetve liberális képviselők megpróbálják megakadályozni Barroso újraválasztását.
Még semmi sem dőlt el
Martin Schulz, a szociálisták európai frakcióvezetője tegnap Brüsszelben máris bejelentette, hogy nemmel fognak szavazni. Schulz „politikai, jogi és intézményes gyalázatnak” minősítette az állam- és kormányfők döntését.
Részben ezért, részben pedig azért, mert az új összetételű EB megalakításának folyamatát a Liszszaboni Szerződés életbe lépésének késlekedése miatt jogi bizonytalanság övezi, egyelőre tisztázatlan, hogy a tagállamokat képviselő tanács pontosan mikor teszi meg a jogi értelemben is hivatalos jelölést. Az unió most érvényes alapszabálya, a Nizzai Szerződés értelmében csak a tagállamok számának kétharmada lehetne az uniós biztosok száma.
Ha azonban a tavalyi elutasító írországi népszavazás után idén októberben egy újabb népszavazáson az írek is igent mondanak az EU-t alaposan megreformáló Lisszaboni Szerződésre, akkor annak hatályba lépése kiiktatná ezt a kétharmados szabályt. A jelenlegi összetételű Európai Bizottság megbízatása – így Barrosóé is – idén október 31-ig tart. Jogászok szerint arra nincs mód, hogy egyedül Barrosót jelöljék hivatalosan Nizza szerint, majd a biztosokat később esetleg Lisszabon szerint.
Minden az írektől függ
Megállapodtak az állam- és kormányfők az Írországnak a Liszaboni Szerződéssel kapcsolatban adandó garanciák szerződéses formájáról is. Annak érdekében, hogy az ír lakosság a következő népszavazáson ne utasítsa el a dokumentumot – amit egyszer már megtett –, a garanciákat a szerződéshez csatolt jegyzőkönyvként kezelik majd, ugyanakkor belefoglalják azt is, hogy mindez nem érinti a szerződés ratifikációs folyamatát azokban a tagállamokban, ahol az már lezárult. A garanciák egyebek között a katonai semlegesség, a családpolitika (abortusz) és az adórendszer nemzeti kezelésének megerősítésére vonatkoznak. Brian Cowen ír kormányfő a csúcstalálkozó után közölte, hogy az újabb népszavazást október elején tartják meg.
Pénzügyi felügyelet
A pénzügyi szervezetek felügyeletének európai szintű reformjáról már csütörtökön este megállapodtak a csúcs résztvevői. Barroso olyan elképzeléseket terjesztett az állam- és kormányfők elé, amelyek új ellenőrző testület létrehozásáról, valamint három uniós felügyelő hatóság megerősítéséről szólnak. A most zöld utat kapott elképzelések értelmében az Európai Központi Bank (EKB) mellett testületet hoznak létre a pénzügyi rendszert veszélyeztető kockázatok kiszűrésére, a pénzügyi piacokat fenyegető veszélyek időben történő jelzésére. Emellett megerősítenék a már létező banki, biztosítási, valamint értékpapír-piaci uniós felügyelő testület hatáskörét, és a nemzeti hatóságokkal közös hálózatba vonnák ezeket. E testületek – mintegy döntőbíróságként – kötelező érvényű határozatot hozhatnának olyan esetben, ha két különböző nemzeti felügyeleti szerv nem tud megállapodásra jutni egymással.
A csúcsvezetők azonban leszögezték, hogy az új struktúra kialakítása „nem lehet hatással az egyes nemzeti költségvetésekre”. Ennek az elvnek a kimondása a britek követelése volt. A kiemelkedően fontos pénzügyi központnak számító London azt kívánja megakadályozni, hogy ezek az európai szintű felügyelő testületek kötelező jelleggel előírhassák Nagy-Britanniának valamely bajba került bank megmentését az állami költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből.
A klímaváltozás költségei
Abban is megállapodás született, hogy milyen elvek szerint finanszírozzák az éghajlatváltozás elleni globális küzdelmet. A költségekhez való hozzájárulás két fő elve az erről készült állásfoglalás-tervezet értelmében a fizetési képesség szerinti elosztás (a gazdagabb többet fizet), valamint a szennyezés mértékéért való felelősségvállalás (a szennyező fizet) tétele kell, hogy legyen. Eszerint a legszegényebbek kivételével minden országnak ki kell vennie a részét a terhek vállalásából a fejlődő világban. Szakértők szerint a szegény országoknak 2020-ig évente 100 milliárd euróra van szükségük a szén-dioxid-kibocsátás megfelelő mértékű csökkentéséhez, valamint további 20-50 milliárd euróra a klímaváltozás elleni küzdelem egyéb teendőihez. Ilyen például új vízforrások feltárása vagy szárazságtűrőbb növényfajták kinemesítése. Az EU egyelőre nem döntötte el, hogy pontosan mennyit fog fizetni. (MTI, s, ú)