Kína teljesen elzárta Tibetet a külvilágtól
Tibeti évfordulós plakát Indiában, ahol emigrációban él a dalai láma. Hírünk az 5. oldalon. (TASR/AP-felvétel)
ÖSSZEFOGLALÓ
A pokolgépek tegnap hajnalban robbantak fel, miután a rendőrök összetűzésbe kerültek több emberrel egy fát szállító teherautó ellenőrzése közben. Halálos áldozatokról és a robbantások pontos körülményeiről nem szól a hivatalos állami hírügynökség jelentése.
Az 1959. március 10-én indult felkelés mai 50. és a Kínába beolvasztott terület központjában, Lhászában tavaly március 14-én kitört zavargások első évfordulójához közeledve a pekingi vezetés szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be a himalájai régióban. A hatalmas hegyek útjain egymást érik a páncélozott járművekből és katonai teherautókból álló konvojok, a településeken pedig ellenőrzőpontok egész sorát állították fel. Nagy a rendőri jelenlét a szomszédos tartományokban is, a tibeti kisebbség által lakott településeken.
Külföldieket Tibet közelébe sem engednek. A korlátozás a területtel határos Kanszu, Szecsuan és Csinghaj tartományokat érinti. A szecsuáni Kance megye külügyi hivatalvezetője például tegnap felszólította az AP amerikai hírügynökség munkatársait, hogy távozzanak, amilyen gyorsan csak lehet: „Normális körülmények között szívesen látnánk önöket, de most különleges helyzet van, amely nem alkalmas arra, hogy itt tartózkodjanak.” A korlátozás pontos okáról és időtartamáról semmit sem tudott mondani. Az Indiával, Nepállal, Bhutánnal és Mianmarral szomszédos Tibetben nemcsak a belső, tartományi határokat erősítették meg, hanem az államhatárt is. Tegnap egy pekingi belügyi illetékes közölte: tovább szigorítják a nemzetközi határok ellenőrzését, mert a kínaiak elleni felkelés 50. évfordulójához közeledve várható, hogy „a dalai láma klikkje szabotázsakciókat hajt végre”.
A dalai láma, Tibet vallási és szellemi vezetője a lázadók vereségével végződött 1959-es felkelés után emigrációba kényszerült. Már régóta nyilvánosan lemondott Tibet függetlenségének követeléséről, csupán a tartomány kulturális autonómiáját szorgalmazza. Ennek ellenére Peking „a vallás leplébe bújt veszedelmes szakadárnak” tekinti őt, aki a Kína területének egynegyedét magába foglaló Nagy Tibet létrehozására törekszik. Pedig ennek épp az ellenkezője zajlott-zajlik, a kínai vezetés Tibet területének jelentős részét a szomszédos tartományokhoz csatolta, és hanok millióit telepíti Tibetbe.
Tavaly márciusban buddhista szerzetesek békés tüntetése torkollott zavargásokba Lhászában. Hivatalos adatok szerint meghalt 18 polgári személy és három rendőr, megsebesült 382 civil és 241 rendőr. Tibeti emigráns források szerint legkevesebb 200 tibeti halt meg a hatóságok erőszakos fellépése miatt.
A Nemzetközi Kampány Tibetért nevű szervezet tegnap ismertetett jelentése szerint több mint 1200 tibeti tűnt el azt követően, hogy a kínai a hatóságok tavaly márciusban erővel fojtották el a tibeti fővárosban, Lhászában kitört zavargásokat. A biztonsági erők több ezer tibetit vettek őrizetbe, gyakran az éjszaka közepén, olyan hamis indokkal, hogy szakadárok – majd pedig megkínozták őket. (MTI, ú)