Ukrajna addig húzza az időt, ameddig csak lehetséges
ÖSSZEFOGLALÓ
Kijev/Moszkva/Berlin. A cseh, az orosz és az ukrán mellett tegnap a német főváros is a gázvita megoldását, az európai szállítások felújítását célzó diplomáciai erőfeszítések színtere volt. Berlinben Angela Merkel kancellár Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnököt fogadta. A kora esti találkozó pikantériája az volt, hogy Merkel előző este, az ilyenkor szokásos udvariasságot félretéve rendkívül élesen bírálta Oroszországot. A Moszkva és Kijev között kialakult gázvitára utalva hangsúlyozta: fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország Európával szemben elveszíti megbízható energiaszállítói hitelességét.
Ez egyértelmű üzenet volt Putyinnak, aki államfőként korábban több alkalommal volt a német főváros vendége, de miniszterelnökké történt kinevezése, azaz tavaly május óta első ízben látogatott Berlinbe. Igaz, a kancellár asszony azt is hangoztatta, hogy Németország a történtek ellenére nem mondhat le az orosz földgázszállításokról. Az ország a felhasznált földgáz 38 százalékát szerzi be orosz forrásból.
Johannes Laitenberger, az Európai Bizottság szóvivője szerint a hét végén tartandó tanácskozások jelentik az utolsó esélyt arra, hogy Oroszország és Ukrajna igazolja saját szavahihetőségét és komolyságát a gázügy megoldására irányuló elkötelezettségét illetően. Arra az esetre pedig, ha e tanácskozások nyomán nem indulna újra a gázszállítás Európába, kilátásba helyezte: az EU nem csupán azt tanácsolhatja majd a kárt szenvedő európai cégeknek, hogy tereljék jogi útra az ügyet, hanem kénytelen lesz „pontról pontra áttekinteni Oroszországgal és Ukrajnával való együttműködését”, megvizsgálva azt, fenntarthatók-e továbbra is az eddigi kapcsolatok
Megfigyelők szerint ez volt az első olyan alkalom, hogy az EU – amely kezdetben olyan orosz–
ukrán kereskedelmi vitaként értelmezte a gázproblémát, amelyben közvetíteni sem volt hajlandó – hivatalosan is általános érvényű problémává minősítette át az ügyet. Olyan problémává, amely önmaga jelentőségén túlmutatva befolyásolhatja az EU–orosz, illetve az EU–ukrán kapcsolatrendszer egészét.
Megfigyelők körében tegnapra általánossá vált az a vélemény, hogy Ukrajna szemlátomást nem tudja, illetve nem is akarja felújítani az orosz gáz szállítását Európa felé, amíg valamiképp maga is hozzá nem jut az orosz gázhoz – amelyért viszont nem tud vagy nem akar fizetni –, de semmi esetre sem az oroszok által kért áron. Erre a vonakodásra utalt: Ukrajna elutasította azt a tervet, hogy orosz fölgázért cserébe, nyugati tárolóiból, saját tartalékából ugyanannyival lássa el egyebek közt Szlovákiát. Ez a megoldás éppúgy segíthetne a kelet-ukrajnai iparvidékek gázellátásában, mint a mostani módszer – nevezetesen, hogy a nyugat-ukrajnai tárolókból nyomnak gázt Kelet-Ukrajna felé, a megfelelő szakaszokon akadályozva az orosz gázexportot –, de nem javítana Ukrajna egész gázmérlegén.
A gázvita farvizén éleződő ukrán politikai ellentéteket és harcot jelzi: Julija Timosenko ellen vizsgálatot indított az ukrán legfőbb ügyészség és a biztonsági szolgálat azzal a feltételezéssel, hogy saját érdekeit követi a gázüzletben. Ezt az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség jelentette tegnap Igor Puskinra, az ukrán elnök titkárságának helyettes vezetőjére hivatkozva.
Puskin szerint Timosenko hivatali helyzetével visszaélve erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy kijuttasson az európai gázpiacra egy svájci székhelyű céget, amelyen át szándékozik szállítani az orosz gáz jelentős részét, s amelynek tulajdonosai Timosenko szövetségesei. Hozzátette: Timosenko aktívan nehezíti az orosz gáz ukrajnai importjában közvetítő RoszUkrEnergo tevékenységét, amely a kormányfő által pártolt cég versenytársa. (MTI, s, ú)