Olmert: az offenzíva első szakaszánál tartunk
MTI-ÖSSZEFOGLALÓ
A szombat óta tartó légi és tengeri műveletek „az első szakaszt jelentik több másik mellett, amelyeket már szintén jóváhagyott a biztonsági kabinet” – fogalmazott Ehud Olmert az izraeli államfővel, Simon Peresszel tartott találkozója alkalmával.
Tegnap három újabb palesztin rakéta robbant Izrael déli részén, áldozatokat egyik sem követelt. Az egyik egy üresen álló házba, a másik egy járdába, a harmadik egy temetőbe csapódott be. A hírügynökségek 350–370 halálos áldozatról számolnak be, a sebesültek száma megközelíti a kétezret. Izraelben négyen haltak meg palesztin rakétatámadásban szombat óta.
Benjamin Netanjahu, a miniszterelnöki posztra is esélyesnek tartott izraeli politikus támogatásáról biztosította az izraeli katonai műveleteket. Egy interjúban kijelentette: ha pártja, a jobboldali Likud kerül kormányra a február 10-i választásokon, az új vezetés igyekszik majd „minden eszközzel” véget vetni a Hamász gázai övezeti uralmának.
Arab vádak
Egyiptom csak akkor nyitja meg teljesen a Gázai övezetbe vezető határátkelőt, ha a palesztin oldalon a Palesztin Hatóság ellenőrzi azt – jelentette ki az észak-afrikai ország elnöke, Hoszni Mubarak egy televíziós beszédében.
Átmenetileg tüntetők foglalták el Egyiptom konzulátusát a jemeni Ádenben, megrongálták az épület berendezését és felgyújtották a homlokzatra kitűzött egyiptomi zászlót. A tiltakozók Kairó politikájával kapcsolatos nemtetszésüknek akartak hangot adni. Az arab világban sokan azzal vádolják Mubarak kormányát, hogy szabad utat adott az izraeli offenzívának, és elítélik azért, mert nem nyitotta meg a rafahi átkelőt, s ezzel hozzájárult az izraeli blokádhoz. Az 57 országot tagjai között tudó Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) rendkívüli ülést hívott össze szombatra a szaúd-arábiai Dzsiddába a gázai helyzet megvitatására.
Irán különbíróságot állított fel
Iránban különleges bíróságot állítottak fel tegnap azzal a feladattal, hogy – teheráni szóhasználattal élve – vizsgálja ki a palesztinok ellen a Gázai övezetben elkövetett izraeli „bűnöket”.
A teheráni testület egyaránt foglalkozni fog a cselekmények kitervelőivel és végrehajtóival, és távollétükben is elítélheti a „bűnösöket” – mondta egy igazságügyi szóvivő. A bíróság felállításának elvi alapját egy 1948-as ENSZ-konvenció teremti meg, amely a népirtás megakadályozásáról szól.
A szóvivő felszólította a palesztinokat, hogy tegyenek panaszt a bíróságon az izraeli hadjáratban elszenvedett sérelmeikért. Közölte: Irán kapcsolatba lépett az összes muzulmán országgal, és kérte őket, hogy segítsék a bíróság munkáját.
Brüsszel ismét az erőszak leállítását sürgeti
A katonai műveletek és a rakétatámadások azonnali leállítására szólította fel ismételten az Európai Bizottság Izraelt és a palesztin fegyveres szervezeteket.
Brüsszelben kiadott közleményében az EU végrehajtó szerve súlyos aggodalmát fejezte ki a gázai helyzet, az erőszak ismételt fellángolása miatt, amelynek már 350 halálos áldozata és 1400 sebesültje van, további ezreknek pedig a humanitárius segítség hiánya okoz „drámai nehézségeket”.
Párizsi találkozó
Válságtanácskozásra Párizsba hívta tegnap estére az EU-tagállamok külügyminisztereit az integrációs szervezet soros francia elnöksége; a rendkívüli ülésen a Gázai övezet elleni izraeli támadás nyomán kialakult helyzetet vitatták meg.
A huszonhetek rendkívüli külügyminiszteri ülését azután hirdették meg, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon beszélt Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel. A két államférfi egyebek között a válság lehetséges megoldásait vette számba a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint. Az EU-tagországok külügyminisztereinek rendkívüli párizsi találkozója előtt röviddel kiadott közleményben az uniós „kormány” kiemelte az élelmiszerhez és gyógyszerhez jutás biztosításának, valamint – ennek érdekében – a nemzetközi humanitárius szervezetek segítésének fontosságát.
A kiújult erőszak emberiességi következményeire adott első reakcióként Brüsszel közreműködik a sürgős orvosi szükségletek kielégítésében, de emellett folyik a korábban kilátásba helyezett 73 millió eurónyi humanitárius segítség eljuttatása is Ciszjordánia térségébe és a Gázai övezetbe – derül ki a közleményből.
Obama hallgat
Barack Obama megválasztott amerikai elnök nem nyilatkozott az ügyben. Szóvivője annyit mondott, egy elnöke van az Egyesült Államoknak és az még George Bush. Obama tegnap egyeztetett Condeleezza Rice jelenlegi külügyminszterrel és a poszt várományosával, Hillary Clintonnal is.
A Bush-adminisztráció felszólította a Hamaszt, hogy szüntesse be a rakétatámadásokat a zsidó állam ellen. Az elemzők szerint érdekes helyzet áll elő január 20-a után. Barack Obamát ugyanis nem tartják annyira Izrael-barátnak, mint elődjét, George Busht.
A jordániai király vért adott
A jordániai király és felesége, Rania királyné vért adott az izraeli légi csapásokban megsebesült gázai övezeti emberek megsegítésére. II. Abdalláh ezzel alattvalóit is igyekezett rávenni arra, hogy kövessék példáját. „Ez a legkevesebb, amit megtehetünk gázai testvéreinkért” – hangoztatta az uralkodó a Huszein királyról elnevezett ammáni egészségügyi központban.