Válságcsúcs Brüsszelben
ÖSSZEFOGLALÓ
A pénzügyi válság mellett napirenden szerepel az orosz–grúz helyzet, az uniós reformszerződés sorsa, valamint az EU klímavédelmi és energiahatékonysági céljainak megvalósítására szolgáló intézkedéscsomag, de az utóbbiakról minden várakozás szerint jóval kevesebb szó esik az eredetileg reméltnél. Ennek ellenére várható, hogy valamennyi témában közös következtetéseket fogadnak el a résztvevők.
A találkozó előtti nyilatkozatokban az uniós vezetők a közös fellépés, az összehangoltság fokozását, az EU egységének erősítését tartották kiemelten fontosnak. Hangoztatták, hogy olyan kötelezettségre törekszenek, amely képes megnyugtatni a betéteseket. Nicolas Sarkozy, az ülésen elnöklő francia elnök is jelezte: konkrét intézkedések elhatározását várja a csúcstól. Angela Merkel német kancellár arról beszélt, egyetért azzal a felvetéssel, hogy az unión kívüli csúcsszinten, a nyolcak csoportját alkotó országok vezetői is vitassák meg a nemzetközi gazdasági helyzetet.
Az Európai Bizottság tegnap százezer euróra javasolta növelni azt az értékhatárt, amelyig az EU garantálja a bankbetétek visszafizetését pénzügyi válsághelyzet esetén. Az EU brüsszeli végrehajtó testülete a csúcs előtt néhány órával kiadott javaslatával az uniós pénzügyminiszterek múlt heti elvi megállapodását ültette át hivatalos javaslatba, megtoldva azt az eredetileg elhatározott határ későbbi növelésével. A miniszterek 50 ezer eurós határban állapodtak meg. Brüsszel most azt javasolja, hogy ez azonnal lépjen hatályba, egy év múlva pedig a határ emelkedjék 100 ezer euróra. A javaslatot a miniszteri tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A tanács és a bizottság célja is az volt, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a lehető legnagyobb mértékben megnyugtassák a befektetőket és betéteseket elhelyezett pénzük biztonságáról.
Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök Brüsszelben nyilatkozott arról is, hogy országa – amely kidolgozott egy sokmilliárdos tervet a bankrendszer megvédelmezésére – a mostani válságban annak az árát is fizeti, hogy kívül maradt az EU közös monetáris övezetén, az eurózónán. Úgy vélte, ennek politikai ára is van – az ország unión belüli befolyásának elmaradása az arányostól –, most pedig a gazdasági ára is láthatóvá vált, egyebek között a kamatok változásával. Rasmussen jelezte, még hivatali idejében (három éven belül) újabb népszavazást akar rendezni a dán eurócsatlakozásról. (MTI, ú)