Függetlenség két kis, önállóan életképtelen régiónak
ÖSSZEFOGLALÓ
Moszkva. Dmitrij Medvegyev orosz államfő kedden jelentette be, hogy Oroszország elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, s aláírta a Grúziától elszakadt területek függetlenségének Oroszország által történő elismerését rögzítő rendeleteket. Valójában két kis, önállóan életképtelen régióról van szó.
Dél-Oszétia
A Nagy-Kaukázus központi részének déli lejtőin található, területe 3900 négyzetkilométer, lakóinak száma az 1995-ös adatok szerint 129 ezer (más forrás szerint csak 70 ezer). Fővárosa Chinvali. Az oszét etnikum a IX–XIII. század népvándorlási hullámai során alakult ki, s a XIV–XV. század fordulóján húzódott a Kaukázus védett, magashegyi vidékeire. Az oszét letelepedési terület északi részét a terjeszkedő cári orosz birodalom 1774-ben kebelezte be, s ez a mintegy 8000 négyzetkilométernyi vidék ma is Oroszország részét képezi autonóm köztársaságként. A déloszét területek akkor kerültek Moszkva fennhatósága alá, amikor Grúzia 1801-ben csatlakozott a hatalmas északi szomszédhoz. 1990 szeptemberében Chinvaliban az oszét törvényhozás kikiáltotta Dél-Oszétia függetlenségét Grúziától, illetve kinyilvánította szuverenitását a Szovjetunión belül. Amikor a Szovjetunió megszűnt, 1991 decemberében Dél-Oszétia másodízben is kikiáltotta függetlenségét, egyben kinyilvánítva azt a szándékát, hogy csatlakozzon Oroszországhoz. Ismét fellángolt a fegyveres harc az oszétok és a grúz kormányerők között. Az öldöklő küzdelem során ezrek haltak meg, a grúzok tömegesen menekültek el a vidékről. 1992 júniusában orosz közvetítéssel a felek tűzszünetet kötöttek, amelynek értelmében orosz–grúz–oszét békefenntartó alakulatokat állítottak fel a FÁK jóváhagyásával. A helyzet azonban nem rendeződött, inkább állóháborúvá merevedett. Az oszétek az indogermán népcsoportba tartoznak, eredetüket tekintve pedig az iráni alán törzsből származnak. Az oszét nyelv pedig az indogermán nyelvek iráni csoportjába tartozik.
Abházia
A Kaukázus délnyugati lejtőjén, a Fekete-tenger partján terül el. Területe 8600 négyzetkilométer, a lakosság létszáma a 2003-as népszámlálás adatai szerint 216 ezer (más források szerint 340 ezer). A főváros Szuhumi, a hivatalos nyelv az abház és az orosz, a hivatalos pénznem az orosz rubel. A fekete-tengeri Riviérának is hívott terület fontos bevételi forrása a kulcsiparágnak tekinthető turizmus. A háborús konfliktusok Grúziával felmérhetetlen károkat okoztak az abház gazdaságnak, amely napjainkban is jelentős mértékben függ Oroszországtól. Önálló abház királyság a VIII. századtól létezett, a X. században grúz, a XVI. században török uralom alá került. 1810-ben Abházia az Orosz Birodalom protektorátusa lett. 1919-ben kikiáltották a terület autonómiáját, 1921-ben pedig az Abház Szovjet Szocialista Köztársaságot, amely a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság egyenrangú része lett. 1931-ben Abházia Grúzián belül autonóm köztársasági státust kapott. 1990. augusztus 25-én a szuhumi parlament szuverenitási nyilatkozatot fogadott el, majd 1992. július 23-án hatályba léptette az 1925-ös alkotmányt, mire válaszul augusztusban bevonult Szuhumiba a Grúz Nemzeti Gárda. A háború 1993 őszén abház győzelemmel, s 1994 májusában aláírt tűzszüneti egyezménnyel zárult. A FÁK felhatalmazása alapján Abháziába orosz békefenntartókat vezényeltek, mellettük az ENSZ csaknem száz katonai megfigyelője tevékenykedik jelenleg is a térségben. A Moszkva által pártfogolt Abház Köztársaság és Grúzia között azóta sem volt sosem teljes a fegyvernyugvás, eddig is napirenden voltak a kisebb-nagyobb konfliktusok. (mti, ú)