Európa fogást keres Moszkván
ÖSSZEFOGLALÓ
Bernard Kouchner, az EU soros elnökségét betöltő Franciaország külügyminisztere az Europe 1 rádióban azt mondta, „Oroszországnak más céljai is lehetnek Dél-Oszétia és Abházia után, például a Krím, egész Ukrajna vagy Moldova, s ez nagyon veszélyes”. Hangsúlyozta: az EU nem fogadja el a nemzetközi jog és az európai biztonsági és együttműködési egyezmények megsértését, egy szomszédos ország területének fegyveres úton való megszerzését.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke kettős stratégiát szorgalmazott Oroszországgal szemben: „Az EU-nak világos nyelven kell beszélnie Oroszországgal, de a párbeszéd lehetőségét nem szabad feladnia.” A német konzervatív politikus annak kapcsán nyilatkozott, hogy az EU hétfőn rendkívüli csúcstalálkozón vitatja meg az orosz–grúz konfliktust. Oroszország kedden elismerte Dél-Oszétia és Abházia Grúziától való függetlenségét. A balti országokban élő orosz kisebbséggel kapcsolatban hangsúlyozta: ha Moszkva katonai eszközökkel lépne fel a térségben, akkor – tekintettel ezen államok NATO-tagságára – a kollektív védelem elve érvényesülne.
A NATO döntéshozó tanácsának szokásos heti ülése után, tegnap a tagországok felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza döntését, amelyben elismerte a Grúziához tartozó Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Figyelmeztettek, hogy az elismerés nemzetközi határozatokat sért, és megkérdőjelezi Moszkva elkötelezettségét a kaukázusi béke és biztonság megőrzése iránt. Moszkva szinte teljesen befagyasztotta együttműködését a NATO-val.
Angela Merkel német kancellár telefonbeszélgetést folytatott Dmitrij Medvegyevvel, és felszólította az orosz elnököt, hogy vonja vissza az orosz csapatokat Grúziából. Élesen elítélte a két szakadár grúz terület függetlenségének orosz elismerését, utalva arra, hogy a lépés nincs összhangban sem a nemzetközi joggal, sem a tűzszünet előírásaival. A német kormány tegnap úgy döntött, katonai megfigyelőket küld Grúziába az EBESZ missziójának keretében. A német kontingens legfeljebb 15 főből áll majd, s két katonai tisztségviselő azonnal a térségbe utazik.
David Miliband brit külügyminiszter tegnap azért utazott Kijevbe Viktor Juscsenko ukrán elnökhöz, hogy a „lehető legszélesebb koalíciót” hozza létre „a grúziai orosz agresszió ellen”. Juscsenko tegnap azt mondta, az orosz lépés Ukrajna számára elfogadhatatlan, majd kifejtette: Kijevnek meg kell emelnie a szevasztopoli haditengerészeti támaszpont bérleti díját (ott állomásozik a fekete-tengeri orosz flotta). „Fel kell vetni a bérleti díj és az új pénzügyi feltételek kérdését, mivel a régi feltételeket akkor szabták meg, amikor még nem volt piaca a földügyleteknek (...) és az orosz flotta által használt területet nem tekintették ingatlannak, amelynek bérléséért fizetni kell” – fogalmazott. (MTI, s, ú)