Moszkva felháborította a nyugati világot
ÖSSZEFOGLALÓ
Az USA felül fogja vizsgálni Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak egészét. Condoleezza Rice külügyminiszter közölte, az USA az ENSZ-ben meg fog vétózni minden kísérletet e területek státusának megváltoztatására. „Rendkívül szerencsétlen, hogy Moszkva elébe vágott a területek jövőjéről szóló nemzetközi tárgyalásoknak” – mondta. Párizs szerint az orosz döntés sajnálatos, az EU soros elnökeként közös elítélő nyilatkozatot fogalmaz. A brit kormány „kategorikus elutasítását” hangsúlyozta. A svéd külügyminiszter a nemzetközi jog szándékos megsértéséről beszélt. Mindannyian hangoztatták ugyanakkor az elkötelezettségüket Grúzia területi egysége mellett. Angela Merkel német kancellár tegnap Tallinnban teljesen elfogadhatatlannak nevezte az orosz lépést. Szerinte a hétfőre tervezett uniós csúcson kell dönteni arról, milyen legyen az EU és Moszkva viszonya. A közvetlenül érintett Grúzia szerint az elismerés e két grúz terület annexiójával ér fel.
Dmitrij Medvegyev elnök tévébeszédben jelentette be, hogy Oroszország elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Közölte, e döntés meghozatalakor tekintetbe vették a dél-oszétiai és az abház nép akaratát, az ENSZ alapokmányában, valamint számos más nemzetközi egyezményben foglaltakat, s e szellemben ő aláírta a Grúziától elszakadt területek függetlenségének Oroszország által történő elismerését rögzítő rendeleteket. Egyben felszólította a többi államot a példa követésére, mivel ez az egyetlen mód az ottani emberek életének megóvására. Azt állította, hogy Oroszország Grúzia területi épségéből kiindulva türelmesen törekedett a békés rendezésre, közvetítői és békefenntartói feladatokat vállalt, „a grúz vezetés azonban más utat választott”.
A Kreml később közölte: Medvegyev utasította a moszkvai külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat Dél-Oszétiával és Abháziával a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A két rendelet értelmében Moszkva partnerségi megállapodásokat kíván kötni a két régióval; az elnök egyben utasította az orosz védelmi tárcát, hogy a megállapodások aláírásáig tartsa fenn a békét Dél-Oszétiában és Abháziában.
Medvegyev tegnap kijelentette, hogy Oroszország nem fél egy új hidegháborútól, de nem is akarja azt. „Nem félünk semmitől, még a hidegháború kilátásától sem... Ha meg akarják őrizni a jó viszonyt Oroszország és a Nyugat között, akkor meg kell érteniük a döntésünk okait” – mondta pár órával a rendeletek aláírása után.
Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete tegnap Moszkvában olyan intézkedéseket jelentett be, amelyekről Oroszország döntött a NATO-val fenntartott kapcsolatait illetően, de hangsúlyozta: Moszkva küzdeni fog a partneri viszony helyreállításáért, s nem zárkózik el a politikai párbeszédtől. Rogozin szerint elhalasztják a NATO-főtitkár moszkvai látogatását, Oroszország egyelőre nem küld új katonai képviselőt Brüszszelbe, lemond több közös földközi-tengeri hadgyakorlatot, de az Afganisztánnal kapcsolatos együttműködést egyelőre fenntartja.
A McFaul és a Dallas amerikai hadihajók várhatóan ma érkeznek a Grúzia nyugati részén fekvő Potiba, ahol orosz katonák is állomásoznak. Ezt az USA tbiliszi nagykövetségének szóvivője jelentette be, hozzátéve: a hajók a grúz kormány kérésére szállítanak humanitárius segélyt a város lakosságának. Megfigyelők szerint az amerikai hadihajók odaérkezése tovább növeli a feszültséget Oroszország és az USA között, hiszen orosz és amerikai erők így közvetlenül farkasszemet nézhetnek egymással e grúz kikötővárosban.
Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese tegnap azt mondta, megtalálják a módját annak, hogy tisztázzák: a NATO hadihajói segélyszállítmány címén szállítanak-e fegyvert és haditechnikát Grúziába. Sérelmezte: gyors ütemben nő a Fekete-tengeren lévő NATO-hadihajók száma – hamarosan már 18 egység lesz jelen a térségben –, s ez aggasztja az orosz katonákat, akik kétlik, hogy ezek mind segélyekkel érkeznek.
Azokkal a sajtóértesülésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a NATO-hadihajókon manőverező robotrepülőgépek (szárnyas rakéták) is vannak, Nogovicin kijelentette: ez emlékeztetne az iraki Sivatagi Vihar hadműveletre, amikor az amerikaiak és szövetségeseik civil hajókon katonai felszereléseket szállítottak a helyszínre. Azt állította, Grúzia a NATO segítségével katonai infrastruktúrája helyreállításán fáradozik, és egész sor grúz település környékén nagyobb létszámban jelentek meg katonák.
Urmas Paet észt külügyminiszter rádiónyilatkozata szerint Tallinn azt akarja, hogy a NATO a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben legyen jelen a térségben, és ezen belül Észtországban. Kívánatosnak nevezte, hogy az észak-atlanti szövetség „új infrastrukturális projekteket” valósítson meg hazája területén. (MTI, s, ú)