Sarkozy rendkívüli EU-csúcsot hívott össze

ÖSSZEFOGLALÓ

A duma ebben a kérdésben csupán ajánlást tehet, a döntés az alkotmány értelmében Dmitrij Medvegyev elnök kezében van, s moszkvai megfigyelők eltérően nyilatkoznak arról, mikorra várható, és mitől függ a döntés. Az alsóház egyben a nemzetközi parlamenti szervezetekhez és a nemzeti parlamentekhez intézett felhívást fogadott el, amelyben a címzetteket felszólítja a két terület függetlenségének elismerésére. A dokumentum ezt azzal indokolja, hogy csakis közös erőfeszítéssel lehet megakadályozni a grúz vezetés újabb kalandor katonai lépéseit.

Nicolas Sarkozy, az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország elnöke úgy döntött, hogy több tagállam kérésére rendkívüli EU-csúcsot hív össze szeptember elsejére a grúziai válsággal összefüggésben – jelentette be vasárnap este a francia elnöki hivatal. Megvitatják a Grúziának nyújtandó segélyek kérdését, és szó lesz az EU Oroszországhoz fűződő kapcsolatainak jövőjéről. Sarkozy közvetített az orosz–

grúz konfliktusban, és létre is jött az ellenségeskedések beszüntetéséről is szóló megállapodás. A hatpontos egyezség előirányozza az orosz csapatok visszavonását a konfliktus előtti pozícióikba. Az oroszok vissza is vonták harckocsizó alakulataikat, tüzérségüket és gépkocsizó lövészalakulataik zömét Grúziából. Ennek ellenére maradtak orosz katonák grúziai állásokban, jóval túl a Moszkva által támogatott szakadár Dél-Oszétia és Abházia területén. Orosz katonák még ellenőrzőpontokat tartanak fenn Poti grúz kikötőváros környékén, és ellenőrzőpontokat hoztak létre Dél-Oszétia körül is a grúz törzsterületen. Az oroszok tehát úgy mentek, hogy maradtak, amiért a nyugati országok élesen bírálják Moszkvát, és követelik: tartsa magát a megállapodásban vállalt kötelezettségeihez.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint Moszkva fel van készülve mindenre, „egészen a kapcsolatok teljes megszűnéséig”. (Hírügynökségi pontosítás szerint Medvegyev arra az esetre utalt, hogy ha a szövetség szakítaná meg a kapcsolatokat Moszkvával.) Hozzátette, ez persze nemkívánatos fejlemény lenne, de a NATO többet veszítene a dolgon, mert „mindenekelőtt az észak-atlanti szövetség érdekelt az együttműködésben, nem pedig Oroszország... Ha ők ezt az együttműködést lényegében megszakítják, az nem jelent számunkra semmiféle szörnyűséget”. Az orosz elnök Szocsiban beszélt erről, ahol Dmitrij Rogozinnal, Oroszország NATO-nagykövetével tárgyalt.

Oroszország soha nem egyezett bele, hogy a Dél-Oszétiában lévő orosz békefenntartókat az EBESZ békefenntartóival váltsák fel – mondta Anatolij Nogovicin, a vezérkari főnök helyettese Moszkvában. Előzőleg Tbilisziben azt közölték, hogy megkezdte a működését Grúziában, a szakadár Dél-Oszétián kívüli területen az EBESZ kibővített megfigyelő missziójának 20 tagú előőrse. Nogovicin tábornok cáfolta azt is, hogy Oroszország, vagy az orosz fegyveres erők leállították volna a NATO orosz területen áthaladó afganisztáni szállítmányait, vagy bármilyen intézkedést tettek volna a NATO vonatkozásában azután, hogy a szövetség vezetése úgy döntött, a grúziai orosz csapatkivonásig ideiglenesen befagyasztja rendszeres kapcsolatait Moszkvával.

Miheil Szaakasvili grúz elnök a Financial Timesnak kijelentette: a fegyveres konfliktus legkevesebb 2 milliárd dollár (1,4 milliárd euró) értékű kárt okozott a kaukázusi köztársaságnak. Az International Herald Tribune-nek pedig azt nyilatkozta, hogy újra talpra állítja országa szétzúzott hadseregét, és az Oroszországtól elszenvedett megrendítő vereség után is folytatni fogja a két szakadár grúz terület, Dél-Oszétia és Abházia feletti felügyelet visszaállítására irányuló politikáját. (MTI, s, ú)