Fürtös bombákat is bevetettek az oroszok
ÖSSZEFOGLALÓ
Fürtös bombákat is bevetett az orosz légierő az elmúlt napokban a Grúziában végrehajtott légitámadásai során – állította tegnap a Human Rights Watch emberi jogi szervezet Tbilisziben. A HRW értesülése szerint Oroszország kedden RBK–250 típusú fürtös – más néven kazettás – bombákat vetett be a Gori és Rujszi települések elleni támadásaiban, a szakadár Dél-Oszétia határának közelében.
Válogatás nélkül ölnek
A HRW a bombázások túlélőinek, valamint orvosoknak és katonáknak a beszámolóira alapozta állítását, és videofelvétellel is rendelkezik az egyik akcióról. A fürtös bombák válogatás nélkül ölnek, és alkalmazásukat az államok többsége tiltja. A HRW azt követeli Oroszországtól, vegyen részt a fürtös bombák bevetése nyomán a térségben szétszóródott és még fel nem robbant kisebb bombák és lövedékek hatástalanításában. Egyetlen kazettás bomba több száz robbanószerkezetet képes szétszórni egy futballpálya méretű területen. A kis bombák egy része nem robban fel azonnal, és még évek múlva is képesek súlyos sérülést vagy akár halált okozni. Május végén Dublinban több mint 100 ország képviselője megállapodást írt alá a kazettás bombák betiltásáról. Oroszország nem csatlakozott az egyezményhez.
118 ezer menekült
Az ENSZ közleménye szerint a humanitárius segélyszállítmányok és ENSZ-megfigyelők képtelenek eljutni Grúzia nagy részébe a továbbra is dúló háború és a törvényen kívüli állapotok miatt. Felfelé módosította az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (HCR) azoknak a számát, akik elhagyni kényszerültek otthonukat a Grúzia és Oroszország között kirobbant válság miatt. Ron Redmond, a HCR szóvivője tegnap Genfben közölte: „A konfliktus miatt elmenekültek számát jelenleg 118 ezer fölöttire becsüljük a (grúz és orosz) kormányok által közölt adatok alapján.” Az előző becslés százezer menekültről szólt.
Grúz kikötők blokádja
George Bush tegnap Grúzia megfélemlítésével vádolta Oroszországot, és ismételten támogatásáról biztosította Grúziát. A texasi szabadságára induló amerikai elnök hangsúlyozta: „Amerikának nem érdeke a konfliktusos viszony Oroszországgal, és Oroszországnak sem érdeke a konfliktusos viszony Amerikával. Az utóbbi napokban tett lépéseivel Oroszország rontotta hitelét és a szabad világ nemzeteihez fűződő viszonyát. Az erőszakos fellépés és a megfélemlítés nem elfogadható módja a külpolitikának a XXI. században.” Egy magas rangú diplomata szerint az USA sürgősen kérni fogja Oroszországot, biztosítson szabad bejutást a grúziai kikötőkbe, illetve akadálytalan mozgást a kihajózók számára. Moszkva tagadja, hogy blokád alá vette volna a grúz kikötőket.
Maradnak az oroszok
Az Angela Merkel német kancellárral Szocsiban megtartott találkozója után Dmitrij Medvegyev orosz elnök azt állította, Dél-Oszétiában helyreállt a biztonság, de az orosz békefenntartók maradnak, hogy garantálják azt. Hangsúlyozta: Moszkva Tbiliszitől a kidolgozott elvek mielőbbi írásos elfogadását, s ezen elvek végrehajtását várja Oroszország, az Európa Tanács és az EBESZ garanciájával. Hozzátette: újabb agresszió esetén Oroszország újra válaszolni fog. Leszögezte: az utóbbi napok eseményei gyakorlatilag kizárták annak lehetőségét, hogy az oszétok és abházok a grúzokkal egy államban éljenek. „Senki nem vonja kétségbe, hogy a területi épség a nemzetközi jog egyik alapelve, de a konkrét helyzetet kell vizsgálni.” Oroszország elfogadja Abházia és Dél-Oszétia bármely döntését e köztársaságok státusáról, kész meglévő békefenntartói mandátumának megfelelően garantálni e döntés végrehajtását, és külpolitikáját ilyen értelemben folytatni. Medvegyev kijelentette, hogy Oroszország nem ellenzi a nemzetközi megfigyelők jelenlétét a térségben, de ehhez hozzá kell járulni az oszétoknak és az abházoknak is.
Tárgyalni a státusról
Merkel azt hangsúlyozta, Grúzia területi épségére kell alapozni a rendezést. Ehhez jó alapnak minősítette az orosz és a francia elnök által kidolgozott elveket, s szintén a nemzetközi megfigyelők számának növelése mellett foglalt állást. A legsürgetőbbnek a területek státusáról folytatandó tárgyalások formátumának kialakítását nevezte, és annak tisztázását, hogy autonómiáról vagy egyébről lesz-e szó. „Nem válhat külön, önálló állammá minden olyan nép, amely ki akar válni egy államalakulatból – ezt a problémát Oroszország is ismeri –, s ezért minden egyes esetet külön kell vizsgálni.”
A kancellár hangsúlyozta: az orosz reagálást még a történtek orosz értékelését figyelembe véve is aránytalannak tartja. Helytelenítette az orosz katonák jelenlétét Grúzia területén és sürgette távozásukat, de hangsúlyozta: e téren van előrelépés. (MTI, s, ú)