Magyar egyetemek: nagyobb csata lesz az ösztöndíjas helyekért
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Budapest/Komárom. A Magyar Országgyűlés által tavaly december 23-án elfogadott, és 2012. január 1-jén hatályba lépett felsőoktatási törvény lényegi változásokat hozott a magyarországi felsőoktatás rendszerében. Ezek már az idén szeptemberben induló képzésekre is vonatkoznak, amelyekre február 15-éig lehet jelentkezni. „A most érettségiző diákoknak, beleérte azokat a felvidéki fiatalokat, akik Magyarországon szeretnének továbbtanulni, nagyon kevés idejük van alkalmazkodniuk a megváltozott feltételekhez. Éppen ezért szerencsésebb lett volna egy évvel elhalasztani a törvény hatályba lépését” – nyilatkozta lapunknak Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. Az iskola végzőseinek 25-30 százaléka választja a magyarországi egyetemeket, tavaly például a 323 jelentkezési lapból 112-t magyarországi felsőoktatási intézményhez nyújtottak be.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövő tanévtől három finanszírozási formában – állami ösztöndíjas, állami részösztöndíjas, valamint önköltséges – lehet tanulmányokat folytatni Magyarországon. Korábban két kategória létezett, az államilag támogatott, valamint az önköltséges. Ezzel egyidejűleg az előző évekhez képest lényegesen csökken az ingyenes képzésre felvettek száma: míg 2011-ben 53 ezer hallgató kezdhette meg tanulmányait államilag finanszírozott helyeken, addig idén 34 ezer diák tanulhat díjmentesen, további közel 16 ezer részösztöndíjat kap, ami 50 százalékos tandíjat jelent. A törvény az államilag támogatott létszámkeretet elosztotta az egyes egyetemek között; részletes jegyzéket – csakúgy, mint a költségviselés szabályait és az egyes szakok, képzések önköltségének összegét – a www.felvi.hu honlapon találják meg az érdeklődők. „A szétírásból kiderül, hogy bizonyos egyetemek egyes szakjaikon csak önköltséges képzést indíthatnak, míg korábban voltak államilag támogatott helyeik is. Éppen ezért Magyarországon továbbtanulni szándékozó diákjainknak ezt a tényt is figyelembe kell venniük a választásnál. Mint ahogyan azt is, hogy az állami ösztöndíjas helyekért az eddiginél nagyobb csata folyik majd, azaz jobb tanulmányi eredménnyel lehet majd azokra bejutni” – mutatott rá Andruskó Imre.
Fontos tudni, hogy az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas helyeken tanuló fiatalokkal hallgatói szerződést köt az oktatási hivatal. Arra kötelezi ezeket a hallgatókat, hogy a diploma megszerzését követő 20 év alatt a tanulmányi időszak kétszeresét Magyarországon dolgozzák le. A határon túli magyarok a származási országukban is ledolgozhatják ezt az időt, amivel lényegében a szülőföldre való visszatérést támogatja a magyar kormány.
A tavalyihoz képest 480-ról 500-ra emelkedett az elérhető felvételi pontszám, aki viszont nem szerez legalább 240 pontot, nem vehető fel önköltséges képzésre sem. A felvételi pontszámot a tanulmányi, az érettségi és a többletpontok összege adja meg (részletes számítási útmutató a felvi.hu honlapon). Mivel Magyarországon a miénktől eltérő az érettségi rendszer, az itteni diákoknak arról is tájékozódniuk kell, hogy az általuk kiválasztott egyetem előír-e valamely tárgyból emelt szintű érettségit; az emelt szintű érettségit Magyarországon, az arra kijelölt oktatási intézményben tehetik le a szlovákiai diákok. (vkm)