Szigorúbb pénzügyi szabályok

Iveta Radičová szerint éles vita várható a fiskális unió szabályainak betartásáról (TASR-felvétel)
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Először a munkahelyteremtést ösztönző mechanizmusokról döntöttek az uniós vezetők. Az utóbbi időben több felmérés is kimutatta, hogy az állástalanság főként a fiatal korosztályt érinti, az intézkedések is erre kívánnak fókuszálni.
Munkahelyteremtés, gazdaságélénkítés
Döntés született arról, hogy az unió strukturális alapjaiban eddig kihasználatlanul fekvő 82 milliárd eurót munkahelyteremtésre használják, ennek pontos kulcsáról a következő hónapokban döntenek a politikusok. Ugyancsak támogatni kívánják a kis- és középvállalkozásokat. Ezt nevezte egyébként hétfő esti tájékoztatásában az unió vezetősége az első számú prioritásnak. Már napközben érzékelni lehetett, hogy a hangsúly a költségvetési szigorról fokozatosan a gazdasági növekedés ösztönzésére és a munkahelyteremtésre tevődik át.
Az állam- és kormányfők számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében. Utóbbi témáról kiadott közleményük szerint az uniós vezetők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható.
Állandó mentőöv
A csúcson döntés született az Európai Stabilitási Mechanizmusról (ESM): idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel. Az ESM két dologban különbözik az EFSF-nek nevezett mentőövtől (ennek bővítésén bukott meg tavaly a szlovák kormány): nem átmeneti, hanem tartós, időkorláttal nem rendelkező mechanizmusról van szó, s ami még fontosabb, az ESM-ben nem elég hitelgaranciát vállalni, a tagoknak több százmillió eurót kell befizetniük.
Szlovákia a pénzügyminisztérium adatai szerint 659 millió euró értékben jegyez ESM-részvényeket. Ezt nem egyszerre kell befizetni, öt év alatt, évi egy részletben kell állni az összeget. A szerződést még jóvá kell hagynia a kormánynak és a parlamentnek – ez utóbbi ezzel már csak a választások után fog foglalkozni. A pártok nagy része támogatja a mechanizmust, csak az SaS, az SNS és a Matovič-féle párt utasította el a ratifikációt.
Pénzügyi unió
A hétfői nap döntése egyértelműen az ún. pénzügyi unióról szóló kormányközi megállapodás tető alá hozása volt. Egyrészt erről folyt az elmúlt két hónapban a vita, s emiatt szakadt Európa két részre, másrészt pedig azért, mert ez érinti a leginkább az egyes tagországok belpolitikai döntéseit.
Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után. Eddig a 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány volt megengedett, ez módosul fokozatosan 0,5 százalékra. Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke bejelentette azt is, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják.
Iveta Radičová kormányfő szerint a következő hetekben az egyezmény betartatásával kapcsolatban várható éles vita. Most az Európai Bizottság csak kimondhatja, hogy az adott ország nem teljesíti kötelezettségét, de szankciókat nem léptethet életbe. Csak valamelyik tagország kezdeményezhet eljárást az európai bíróságon a kötelességszegő tagállam ellen. „Elképzelhetetlen, hogy ebbe bármelyik tagállam belemenne, s perelne egy másikat” – mondta az ülés után Radičová.
Az egyezményhez 25 tagállam csatlakozik, ketten kimaradtak: Nagy-Britannia és Csehország. Radičová szerint a cseh kormányfő ugyanakkor nem zárta ki, hogy Prága később csatlakozik a fiskális unióhoz. Korábban több eurózónán kívüli államnak voltak fenntartásai a szerződéssel kapcsolatban, ám erre válaszul olyan egyezség született, hogy az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. (MSz, MTI)



