A Híd híveinek több mint a fele az MKP-tól pártolt el
Emlék a múltból: Bugár Béla és Csáky Pál még együtt. A két párt választói máig közel állnak egymáshoz. (Miroslava Cibulková felv.)
SÁNDOR RENÁTA
A Szlovákia a választások előtt című felmérés a parlamenti bejutásra eséllyel pályázó pártok választóinak véleményét vizsgálta különböző társadalmi problémakörök és azok egymáshoz való viszonyulása terén.
A büszkeség hőfoka
A felmérés ugyan február elején készült, még jóval a hazafiassági törvény parlamenti elfogadása előtt, ám a kutatást végzők rákérdeztek arra is, mennyire büszkék egyes pártok választói Szlovákiára. A legbüszkébbek a kormánykoalíció pártjainak választói; a Smer, a HZDS és az SNS szimpatizánsainak túlnyomó többsége, több mint 80 százaléka válaszolt igennel a kérdésre, hogy büszkék lehetnek-e a szlovák állampolgárok Szlovákiára. Magas a hazafiúi büszkeség a KDH és az SDKÚ-DS választói körében is, az ellenzéki pártok szimpatizánsainak idevágó adata több mint 70 százalékot mutat. Az első eltérés az MKP és a pártból kivált politikusok alapította Híd szimpatizánsai között itt mutatkozik meg: a felmérés alapján a Híd választóinak 45 százaléka, az MKP választóinak pedig mindössze 21 százaléka érzi úgy, hogy büszke lehet Szlovákiára.
Eltérés van a két párt között abban is, mennyire bíznak a szlovák kormányban. Noha a Híd választóinak is csak 18 százaléka bízik a kormányban, ami jóval kevesebb, mint a többi szlovák párt híveinek bizalmi indexe, ám az MKP-hoz viszonyítva még ez is magas arány: az MKP-ra voksolóknak csak három százaléka fejezte ki a bizalmát a Fico-kabinet iránt.
A magyar kisebbség helyzete
Azzal az állítással, hogy „a magyar nemzetiségű állampolgárok ugyanolyan fontosnak tartják Szlovákia boldogulását, mint a szlovákok” az MKP és a Híd választói szinte azonos mértékben, 97-95 százalékban egyetértenek. A szlovák pártok választói azonban inkább úgy vélik, hogy a magyaroknak nem olyan fontos Szlovákia sorsa, mint a szlovákoknak. Az SaS és a KDH választói közül ugyan 60 százaléknyian úgy vélik, a magyaroknak is fontos Szlovákia jóléte, de a többi párt választóinak nagy része ezzel ellenkező véleményen van.
A felmérés alátámasztja, hogy igencsak eltérően tekintenek a magyar és a szlovák pártok a kisebbség helyzetének alakulására. 2002–2005 között a magyarok 11 százaléka vélte úgy, hogy az előző időszakhoz képest romlott a helyzete. 2006 és 2010 között már 74 százalék érezte úgy, hogy rosszabbodott a magyar kisebbség helyzete. A szlovákok közül 2002 és 2005 között 5 százalék vélte úgy, hogy romlott az itt élő magyarok helyzete, 2006 és 2010 között pedig 12 százalék vélekedett így, nagy részük szerint nem változott a pozíciónk.
Szimpátia és népszerűség
A terjedelmes tanulmányból érdemes kiemelni, hogy a két új, ám a köztudatba máris berobbant pártnak, az SaS-nak és a Hídnak kik a potenciális választói. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) választóinak 31 százaléka a volt SDKÚ-szavazók közül kerül ki, 21 százaléka a korábban a Smerre szavazók közé tartozott. A Híd elsősorban az MKP választóit „szipkázza el” – 58 százalékuk ennek a pártnak fordított hátat. A felmérés azt is vizsgálta, hogy egyes pártok választóihoz mely pártok állnak a legközelebb a sajátjukon kívül. Ennek alapján az MKP-választó az SaS-t, a Hídat és a KDH-t érzi „rokon” pártnak, a Híd választói ugyanúgy – az SaS-t, az MKP-t és a KDH-t tartják a legközelebbi partnernek.
Figyelemreméltóan alakultak az eredmények azt vizsgálva is, hogy egyes pártok választóinak körében kik a legnépszerűbb politikusok: az MKP választóinak körében Csáky Pál vezet 59 százalékkal, őt Bugár Béla követi 25 százalékkal, majd Berényi József 21 százalékkal. A Híd választói között a legnépszerűbb Bugár Béla 81 százalékkal, Iveta Radičová 22 százalékkal, majd Csáky Pál 15 százalékkal. A politikusok népszerűségi listája 2006 áprilisával összehasonlítva szintén érdekes eredményeket mutat. Robert Fico továbbra is a népszerűségi lista állócsillaga, négy éve és most is 31 százalékot szerzett. Előretört viszont Róbert Kaliňák, akiben négy éve még csak 6 százaléknyian bíztak, ma már 16 százaléknyian. Iveta Radičová szintén „javított”, négy éve 4 százaléknyian bíztak benne, ma 14 százaléknyian. A többi politikus többé-kevésbé megőrizte népszerűségi indexét, kivéve a két kisebb kormánypárt elnökét. A HZDS vezérében, Vladimír Mečiarban 2006 áprilisában még a választók 12 százaléka bízott, ma már csak ennek fele. Ján Slota, az SNS első embere 11 százalékról esett vissza 6 százalékra.
Az MKP választói
a legbiztosabbak
A felmérés szerint az MKP-szimpatizánsok 53 százaléka biztos benne, hogy ezt a pártot fogja választani, 38 százaléka véli úgy, hogy feltehetően az MKP-t választja, s csak 9 százaléknyian gondolják úgy, hogy esetleg más pártra adják majd a voksukat. A Híd pártot biztosan választani akarók aránya 32 százalék, 38 százalék véli úgy, hogy feltehetően ezt a pártot választja, és 21 százalék mondta azt, hogy lehet, hogy más pártra szavaz. A Smer-választók közül 31 százalék biztosan a Smert választja, nagy valószínűséggel 45 százalék szavaz a vezető kormánypártra, 24 százalék pedig akár más pártra is adná a voksát. Az SNS választói közül 19 százaléknyian biztosak abban, hogy pártjukra szavaznak, 48 százaléknyian valószínűleg, 33 százalék pedig nem biztos a döntésében.