Csak papíron szervezett képzéseket Szabó Zoltán

MÓZES SZABOLCS

Képzéseket vezettek, magyar anyanyelvű roma gyerekeket készítettek fel egyetemi felvételikre, mindezért fizetséget is kaptak – papíron. Az érintettek az elmúlt napokig nem is tudták, hogy három éve ilyen projektekben kellett volna részt venniük.

Matus Mónika alapiskolai tanárnő doktori képzésének folytatásához állította össze publikációs jegyzékét, amikor számára érthetetlen helyen és összefüggésben látta viszont a nevét. A tanárnő több hazai magyar nyelv és matematika tanárral – közülük néhányan egyetemi oktatók – együtt roma gyerekeket készített fel hónapokon keresztül Pozsonyban, Komáromban és Kassán. Az állítólagos felkészítő tanár semmiről sem tud.

Sikeresen pályáznak

A komáromi Selye János Kollégium 2006-ban adta be – sokadik – pályázatát a budapesti székhelyű állami Apáczai Közalapítványhoz. A projekt célja országos felzárkóztató programok szervezése volt 20–22 hátrányos helyzetű, elsősorban roma diák számára matematikából és magyar nyelvből. Az alapítvány a pályázatot jóváhagyta és 1,3 millió forintot különített el rá.

A kollégium ezt el is költötte, csak éppen a program nem valósult meg. Vagy legalábbis nem azokkal, akik a szakmai beszámolóban szerepelnek. Az elszámolás szerint magyar nyelvből Benyovszky Krisztián, Presinszky Károly és Matus Mónika, míg matematikából Rostás Krisztina, Lehocky Zsuzsa és Gubo István készítették fel a roma gyerekeket. Négyüket szerkesztőségünknek tegnapig sikerült telefonon elérnie, egyikük sem tud róla, hogy részt vett volna ilyen projektben.

Ami a hat emberben közös, hogy a 90-es évek végén mindannyian a Selye János Kollégium diákjai voltak. Ennek keretén belül a szigorú felvételi szűrőn áteső egyetemi hallgatók részesülhettek minőségi szakmai továbbképzésben – párhuzamosan egyetemi tanulmányaikkal –, a kollégiumot végzők közül több későbbi egyetemi oktató és kutató is kikerült. Szabó Zoltánnak, a kollégium igazgatójának ezekből az időkből voltak meg az érintett szakemberek adatai, melyeket évekkel később egy pályázathoz nem volt rest felhasználni.

A Selye János Kollégium mellett ugyanabban az időben egy másik komáromi intézmény, a Szent István Intézet is beadott egy hasonló tárgyú pályázatot, melyre 1,47 millió forintot nyert el. Ebben az esetben árvaházakban és gyermekotthonokban lakó tizenévesek felzárkóztatásáról volt szó, a felkészítő tanárok egy része ugyanaz volt, mint a másik projektnél. Az általunk tegnapig elért és megszólított érintettek ebben az esetben sem tudnak arról, hogy ilyen jellegű képzéseket vezettek volna. A Szent István Intézethez a non-profit szervezetek belügyminisztériumi nyilvántartása alapján Szabónak szintén köze van.

Sokszor pályáztak

A Szabó Zoltán által vezetett Selye János Kollégium az elmúlt 11 évben 23 projektre nyert támogatást az Apáczai Közalapítványtól. Az elsőt 1999-ben, a legutolsót három éve bonyolította le. Ezekre összesen 112 millió forintot kapott, ami a forint elmúlt 10 évben folyamatosan zuhanó árfolyama miatt nehezen adható meg euróban, de hozzávetőlegesen 20 millió koronáról, közel 700 ezer euróról van szó. Kérdéses, ezek közül hány esetben számlázott fiktív módon a szervezet, hány forint lett más célra használva. A kollégiumnak emellett más forrásokból is voltak bevételei. Szabó Zoltán az elmúlt években ráadásul egy sor non-profit szervezetet alapított személyesen vagy beosztottjain keresztül, ezek egy része szintén sikeresen pályázott különböző hazai és magyarországi szerveknél – mint például a fentebb említett Szent István Intézet is.

Az érintett hallgat

Az ügyben meg kívántuk szólítani Szabó Zoltánt is, ám ő nem nyilatkozott. Miután bemutatkoztunk, néhány „haló-haló“ után letette a telefont, sem az SMS-re, sem az e-mailben feltett kérdésekre nem reagált lapzártánkig. Értesüléseink szerint Szabó Zoltán csak a médiának hallgat, az egyik érintettet vasárnap személyesen felkereste, hogy meggyőzze őt, senkinek sem jó, ha az eset nyilvánosságra kerül. „Többek között azt mondta, hogy a magánpénzéből odaadja nekem azt a pénzt, amit az én nevemre felvett“ – mondta lapunknak Matus Mónika. „Bőgött jobbra-balra, hogy a legutóbbi botrány után négy hónapig kezeltette magát egy elit magánklinikán az Egyesült Államokban, mert annyira kikészült“ – ecsetelte a találkozást az alapiskolai tanárnő. „Tegnap felhívott engem is, hogy szeretne velem személyesen találkozni. Én elzárkóztam a beszélgetés elől, elmondtam az álláspontomat. Várom azt, hogy tisztázza a nevünket“ – mondta lapunknak Benyovszky Krisztián irodalomkritikus, egyetemi oktató, akinek nevét Szabó Zoltán szintén felhasználta az elszámoláshoz.

A sértettek nem engedtek a nyomásgyakorlásnak, s úgy egyeztek meg, hogy Szabó Zoltántól nyilvános nyilatkozatot kérnek, melyben elismeri azt, hogy a projekt nem valósult meg, és visszafizeti a pénzt. Emellett azt várják tőle, hogy nevüket és adataikat jóváhagyásuk nélkül nem használja fel a jövőben.

Az ügyben az átvert intézmény, az Apáczai Közalapítvány vizsgálatot rendelt el. „Egy hónapon belül biztos lezárul a vizsgálat“ – nyilatkozta lapunknak Virág Andrea, az alapítvány jogásza. Virág nem tudta megmondani, hogy csak a gyanús pályázatokat vagy az összes Szabó Zoltán által elszámolt pályázatot megvizsgálják-e.

Nem ez az első eset

Szabó Zoltánnak nem ez az első „kilengése“. Mint arról másfél éve tudósítottunk, a volt tanár cége, a Ganador magyarországi vállalkozóknak intézett szlovák autórendszámokat. Ennek köszönhetően az érintettek több százezer forinttal rövidíthették meg a magyar államkasszát, melyből korábban Szabó Zoltán szervezetei százmilliókat kaptak vissza nem térítendő támogatás gyanánt.

Szabó Zoltán komáromi villájával is borzolja a kedélyeket. A pedagógus saját bevallása szerint a közelmúltig tanárként tevékenykedett, nem voltak kimagasló bevételei, ennek ellenére több tucat áras telken egy több százezer euró értékű házat épített magának, melyben személyzetet is tartott. Ezek az általa alapított non-profit szervezetek alkalmazottai voltak.