Miért keresnek kevesebbet a nők?
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
A felmérés során a bruttó bért hasonlították össze – a legjobban Olaszország szerepelt, ott a nők 4,9 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.
A negatív csúcsot Észtország tartja – 30,3 százalék a különbség a nők és a férfiak bére között. A második negatív csúcsot Csehország tudhatja magáénak, 26,5 százalékkal, a harmadik helyen Ausztria áll, 25,5 százalékkal. Szlovákia sem szerepelt fényesen – azok közé az országok közé tartozunk, ahol a legnagyobb a különbség a nők és a férfiak bérezése között. Nálunk a nők átlagban 20,9 százalékkal kisebb bért kapnak, mint a férfiak.
Magyarországon 17,5, Lengyelországban viszont „csak” 9,8 százalék a különbség, tehát a visegrádi négyek közül északi szomszédunk a jobbak között foglal helyet. Nagy a bérezési különbség a régi uniós tagállamokban is, például Németországban (23,2) Hollandiában (23,6), Nagy-Britanniában (21,4). A többi országhoz képest viszonylag jó a helyzet Szlovéniában, ez a második ország, ahol a legkisebb a különbség a nők és a férfiak bérezése között.
Tíz százalék alatti a különbség Romániában, Portugáliában, Belgiumban, Máltán, illetve a már említett Lengyelországban és Olaszországban. Az uniós lakosok 64 százaléka tudatosítja, hogy a nőket a bérezés területén még mindig diszkrimináció éri, 54 százalék szerint szexista sztereotípiák állnak a jelenség hátterében. A nők alacsonyabb átlagfizetésének több oka van: egyik, hogy olyan szférában dolgoznak, ahol eleve kisebbek a fizetések (egészségügy, oktatásügy).
Jóval kevesebb a vezető beosztásban dolgozó nő, mint a férfi, ez is oka a bérkülönbségnek, ám szintén gyakori jelenség, s ez nevezhető diszkriminációnak, hogy ugyanazért a munkáért – ugyanolyan, vagy akár magasabb végzettséggel is – a nők kevesebb bért kapnak, mint férfi kollégáik.
A nőnap alkalmából készítette a Reuters hírügynökség megbízására az Ipsos ügynökség azt a nemzetközi felmérést, amely szerint az emberek egynegyede úgy véli, a nők ne vállaljanak munkát, otthon a helyük. Meglepő módon azonban nem annyira a konzervatívabb idősebb korosztály vélekedik így, hanem a fiatalok, a 18-34 év közöttiek.
Elemzők szerint ez leginkább azzal magyarázható, hogy ez az a korosztály, amelyet már egy munkába járó, folyton rohanó, gyakran több műszakban dolgozó, elfoglalt anya nevelt, emiatt kevesebb ideje jutott a családra.
A 23 ország 24 000 megkérdezettje közül – Szlovákia nem volt a megkérdezett országok között – Indiában fogadják el legtöbben (54 százalék) azt az állítást, hogy a nőnek otthon a helye, ezt követi Törökország (52), Japán (48), Kína (34), Oroszország (34), Magyarország (34), Dél- Korea (33), Csehország (28).
A lista végén Mexikó, Franciaország és Argentína áll, ezekben az országokban csak a lakosok 9 százaléka véli úgy, hogy a nő a háztartást és a gyereknevelést, ne a karriert helyezze előtérbe. (sán, t)