Egy év alatt 211 halálos áldozattal kevesebb az utakon

DEMECS PÉTER

Az ország történetében eddig soha nem volt olyan alacsony a közúti balesetek során elhunyt személyek száma, mint 2009-ben. Az utakon 347-en haltak meg; a negatív rekord a 2008-as esztendő volt, amikor 558 ember vesztette életét közlekedési balesetben. Ennek tükrében nem kizárt, hogy az ország teljesíti az Európai Unió irányelvét, mely szerint 2010-ben a 2002-es adatokhoz képest a felére kell csökkenteni a halálos balesetek számát. Szlovákia esetében ez 305 halálos áldozatot jelent. A környező országok közül egyébként Magyarország áll a legközelebb a célkitűzés teljesítéséhez, ahol a tavalyi 754-ről 715-re kellene csökkennie a halásos baleseteknek.

„Ami a statisztikákat illeti, a 2009-es esztendő túlszárnyalta minden elvárásunkat. Nem vártunk ennyire pozitív eredményt, látszik, hogy az emberek megértették az új jogszabály lényegét” – mondta Kaliňák.

Kaliňák 20 eurót adott egy kerékpárosnak?

A pozitív eredmény eléréséhez minden bizonnyal a rendkívül szigorú bírságok is hozzájárultak, amelyek esetenként a több ezer eurót is elérhetik. Másik fontos változás volt, hogy lakott területen kívül a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak egyaránt kötelezővé tették a láthatósági mellény viselését, illetve a fényvisszaverő elemek használatát.

Vannak, akik nagyon is komolyan veszik ezt a közlekedési előírást. A miniszter elmondta, néhány napja a Dunaszerdahelyi járásban látott egy kerékpárost, akinek a biciklije tele volt ragasztva különböző villogókkal és fényvisszaverő elemekkel. „Jó messziről látni lehetett. Az idős, körülbelül 80 éves férfi kerékpárján, ruháján nem volt egyetlen négyzetcentiméternyi hely sem, amely ne villogott vagy foszforeszkált volna” – mondta a miniszter, aki 20 eurós „helyszíni jutalmat” adott az idős embernek.

A statisztikai adatok javulásában kétség kívül jelentős szerepük volt a rendőrség havi rendszerességgel megtartott országos közlekedésbiztonsági akcióinak is.

A bombabotrány miatt volt a halasztás

A tárca már egy hónappal korábban nyilvánosságra akarta hoznia a tavalyi baleseti statisztikákat, csakhogy egy nappal a bejelentett sajtótájékoztató előtt napvilágra került a poprádi-dublini robbanóanyag-botrány, amely miatt végül lefújták a tájékoztatást, azzal az indokkal, hogy a statisztikai adatok áttanulmányozása a tervezettnél jóval több időt vesz igénybe.

Tegnap a miniszter beismerte, a botrány miatt hallgattak. „Nyilvánvaló, hogy ha akkor tartottuk volna meg a sajtótájékoztatót, tíz kérdésből kilenc az említett üggyel lett volna kapcsolatos. Ennek nem lett volna értelme” – szögezte le Kaliňák.

További módosítások lesznek

Stanislav Jankovič, az országos rendőrfőkapitány első helyettese tegnap elmondta, a sokak által már így is túl szigorúnak tartott, közúti közlekedésről szóló jogszabályt belátható időn belül módosítják, tovább szigorítják, mégpedig a magyarországi jogszabályok mintájára.

„A közlekedésbiztonság terén éppen Magyarországon a legjobbak az eredmények, ott vezették be a mi törvényeinkhez hasonló szigorításokat, és hatályba léptették az úgynevezett objektív felelősség elvét, amely a gyakorlatban is bevált” – mondta Jankovič. Ennek lényege, hogy a gépjármű üzemben tartója felelős azért, ha a járművével túllépik a megengedett sebességet, nem tartják be a vasúti átjárón történő áthaladás szabályait, figyelmen kívül hagyják a közlekedési lámpák jelzését, a megállásra és várakozásra vonatkozó szabályokat, a behajtási tilalmat, a kötelező haladási irányra vonatkozó előírásokat, az autópálya leállósávjának igénybevételét meghatározó szabályokat. Ilyen esetekben nem a sofőrt, hanem a gépkocsi tulajdonosát bírságolják meg.

„Ez a módszer rendkívül eredményesnek bizonyult, és már jó ideje tárgyalunk a magyarországi kollégáinkkal a részletekről, bevezetéséhez ugyanis sok jogszabályt kell módosítani. Rövidesen átültetjük ezt az előírást a szlovák jogrendbe” – fűzte hozzá Jankovič. Magyarországon 2008. május 1-je óta érvényes ez az előírás.

Titok, mennyit szedtek össze a bírságokból

A belügyminisztérium beismerte, hogy az előző évekhez képest a megszokottnál jóval több büntetést róttak ki, de azt állítják, a végösszeget nem ismerik.

„Több pénz folyt be a bírságokból, már csak azért is, mert ha a megbüntetett sofőr nem tud fizetni, elkobozzuk a jogosítványát. Ez főleg a külföldi sofőrök esetében eredményezte azt, hogy a szabálysértők a megszokottnál jóval gyorsabban találnak a pénzt a pénztárcájukban” – mondta Kaliňák.

A közúti közlekedésről szóló jogszabály szerint a rendőrség 14 napra elkobozhatja a sofőr jogosítványát, ha az a helyszínen nem tudja kifizetni a bírságot. Ha 14 nap után sem fizet, bevonják a jogosítványt és újra vizsgát kell tennie. A külföldi sofőrökre ez a szabályozás ugyanúgy vonatkozik, ráadásul a jogosítvány ideiglenes lefoglalásáról szóló igazolás csak Szlovákia területén érvényes, tehát a sofőr nem is hagyhatja el az országot.

Egyre több autó az utakon

Évről évre több az autó a szlovákiai utakon. 1993-ban 1 621 290 regisztrált gépkocsi volt az országban, 2004-ben már 1 945 809, tavaly pedig már 2 236 608. 1993-ban 2 014 000 személynek volt gépjárművezetői engedélye, tavaly már 3 032 624-en ülhettek legálisan volán mögé.

A rendőrök egyébként a legtöbb büntetést gyorshajtás miatt rótták ki, ám nem a gyorshajtás, hanem a nem megfelelően megválasztott sebesség okozta a legtöbb balesetet, ami miatt 113 ember vesztette életét. „Ezek azok az esetek, amikor a sofőr nem lépi ugyan túl a megengedett sebességet, de például gyorsan hajt be a kanyarba. Könnyen halálos balesettel végződhet, ha valaki jeges úton 50 kilométeres óránkénti sebességgel hajt be egy élesebb kanyarba” – fűzte hozzá Jankovič.