Bármennyit elkölthetnek kampányra a pártok
Idén újra plakátba borul az ország (SITA-felvétel)
LAJOS P. JÁNOS
Pozsony. A választási kampányra költött összeg nagysága csakis attól függ, mennyire van tele a pártkassza, a választási törvény nem tartalmaz kiadási plafont.
Több párthoz hasonlóan a KDH is kölcsönt akar felvenni a kiadások fedezésére. „Még nincs döntés arról, mekkora hitelt veszünk fel” – mondta lapunknak Martin Krajčovič, a KDH szóvivője. A párt kampányfőnöke Pavol Abrhan alelnök.
Az SNS azt állítja, négy éve ő költött a legkevesebbet kampányra, 12 millió koronájába került a parlamentbe jutás. Rafael Rafaj szóvivő szerint saját forrásokból finanszírozzák a korteskedést. „Nem lesz szükségünk kölcsönre” – mondta lapunknak Rafaj. Azt nem árulta el, ki lesz a kampányfőnök. „Ilyen információkról nem tájékoztatunk, ez nem lényeges” – mondta. Lapunk az SDKÚ és a HZDS sajtóosztályát is megkérdezte a tervezett kampányköltségekről, de lapzártáig nem érkezett válasz.
Erik Láštic politológus szerint a szlovák törvény nem jobb, de nem is rosszabb, mint az európai átlag. „A 2005-ös módosítás során a korábbinál sokkal jobb szabályozás született, de még mindig sok a joghézag, amit a pártok kihasználhatnak” – mondta lapunknak a politológus. Az egyik az, hogy a kampányköltségek elszámolását ugyan könyvvizsgálók ellenőrzik, de ők befolyásolhatók. „Sokszor a könyvvizsgálók is elismerik, hogy a pártok nyomása alatt állnak, mivel a párt másik könyvvizsgálót is választhat – magyarázta Láštic. – A könyvvizsgálóknak tehát nem érdekük a mélyebb vizsgálódás.”
Az ellenőrzés hiányosságai mellett több hézag is található a törvényben, amivel a pártok visszaélhetnek, példa erre a legutóbbi köztársaságielnök-választás, amelynél van kiadási plafon. „Ivan Gašparovič kampányát úgymond nonprofit szervezetek szervezték, az általuk elköltött összeget senki sem kérhette számon Gašparovičon. Elképzelhető tehát, hogy a jelöltnek hivatalosan szinte egyetlen centjébe se kerül a kampány” – magyarázta a politológus. A másik kiskapu az egyéni kampány, amely nem számít bele a párt kampányköltségeibe. „Ez a lehetőség a 2006-os parlamenti választásokon merült fel először, több párt képviselője is élt vele, kérdés hogy idén mennyire használják ki” – mondta Láštic.