Idén januártól emelkedtek az egyéni vállalkozók társadalom- és egészségbiztosítási járulékai, bár ezeket már nem a minimálbérből számítják ki

Ne felejtse el befizetni a megemelt járulékokat!

Pozsony. Ebben a hónapban már a megemelt társadalombiztosítási – és egészségbiztosítási járulékokat kell fizetni a Szociális Biztosítónak, illetve az egészségbiztosítónak. A határidő február 8.

A Szociális Biztosító legkevesebb 96,90 eurót nyel el a vállalkozók bevételéből (Miroslava Cibulková felvétele)

SÁNDOR RENÁTA

Idén januártól ismét emelkedtek az egyéni vállalkozók (SZČO) társadalom- és egészségbiztosítási járulékai, annak ellenére, hogy ezeket már nem a minimálbérből, hanem az országos átlagbérből számítják. Sőt, magasabbak a járulékok, mint ha a minimálbér maradt volna a járulékszámítási alap.

Az idén életbe lépett törvénymódosítás alapján a járulékok nagysága a két évvel ezelőtti országos átlagbér 44,2 százaléka. A kormány azért választotta le a járulékokat a minimálbérről, mert a minimálbér gyorsabb ütemben növekszik, mint az országos átlagbér, a változtatást maguk a vállalkozók kezdeményezték. 2006 és 2009 között a minimálbér 29,01 százalékkal nőtt, az évközi emelkedés 9,67 százalék volt. Az átlagbér ugyanezen időszakban 19,14 százalékkal emelkedett, évközi növekedése 6,58 százalék. Ezért szorgalmazták tehát a vállalkozók azt, hogy ne a minimálbér szolgáljon alapul a járulékok nagyságához. Ennek ellenére az a paradox helyzet állt elő, hogy idén mégis magasabbak a járulékok, mint ha azokat a minimálbérből számították volna ki. A minimálbér ugyanis 2010 januárjától 307,70 euró, míg a két évvel ezelőtti, 2008-as országos átlagbér 44,2 százaléka 319,58 euró. Azaz a járulékokat magasabb összegből számítják ki. Viola Kromerová, a Szlovák Kisiparosok Szövetségéből kifejtette, évek óta igyekeztek elérni, hogy a járulékokat leválasszák a minimálbérről. Most tehát, hogy ezt elérték, nem fognak ismét változtatást követelni, noha azt elismerte, öngólt rúgtak, hiszen a járulékok mégis magasabbak lettek, mint ha a minimálbér maradt volna az alap. A HZDS szerint ha 2011-ben is megismétlődik ez a helyzet, elképzelhető, hogy javasolni fogják a 44,2 százalék 40 százalékra való csökkentését. Vojtech Gottschall, a Szlovák Iparkamara elnöke szerint egyik megoldás lehetne az önkéntesség elvének bevezetése a járulékok nagyságát illetően.

Az egyéni vállalkozók idén januártól tehát 319,58 euróból (9627 korona) számítják ki a minimális társadalom- és egészségbiztosítási díjakat. Ennek a minimális kivetési alapnak a 4,4 százaléka, vagyis 14 euró a betegbiztosítás. 18 százaléka, azaz 57,50 euró a nyugdíjbiztosítás. Hat százaléka, azaz 19,10 euró a rokkantnyugdíj-biztosítás, és 2010 végéig 2 százalék, azaz 6,30 euró a tartalékalapba fizetendő biztosítás. Vagyis az egyéni vállalkozónak, ha a legkisebb összeget fizeti, (az egyéni vállalkozók mintegy 80 százaléka) 96,90 eurót (2919,21 korona) kell utalnia a Szociális Biztosítóba. Ezt az összeget először most februárban kell befizetni a Szociális Biztosítóba, legkésőbb február 8-ig.

Önkéntes biztosítottak

Önkéntes biztosítottról akkor beszélünk, ha az ember önszántából fizet bizonyos járulékokat. Ez fennállhat például egyéni vállalkozók esetében, ha bevétele alapján nem köteles fizetni bizonyos járulékokat. Előfordulhat például egy munkanélküli esetében is, aki, ha nem akarja, hogy a munkanélküli-nyilvántartásban töltött időszak a leendő nyugdíja szempontjából elvesszen – az állam ugyanis a munkanélküli után csak az egészségügyi biztosítást fizeti, a nyugdíjbiztosítást nem – akkor az adott személy önkéntesen is fizetheti a járulékot.

Önkéntes biztosítás esetében a kivetési alap januártól ugyancsak nem a minimálbér, hanem az országos átlagbér, ugyanúgy, mint az egyéni vállalkozók kötelező járulékai esetében. A beteg-, nyugdíj-, rokkantsági nyugdíj- és munkanélküli-biztosítás az önkéntes fizető számára ugyanannyi, mint az egyéni vállalkozóké. Magasabb viszont a tartalékalapba fizetendő összeg, mivel az ő esetükben nem érvényes az egyéni vállalkozók számára 2010 végéig hatályos kedvezmény, hogy kevesebb százalékot fizetnek. Aki önkéntesen fizet a tartalékalapba, annak a kivetési alap 4,75 százalékát kell fizetnie, azaz 15,10 eurót.

Alkalmazottak és munkaadók

Alkalmazottak esetében a minimális kivetési alap továbbra is a minimálbér. Ez januártól 307,70 euróra emelkedett. Az alkalmazott esetében a betegbiztosítás ennek 1,40 százaléka, azaz 4,30 euró. A nyugdíjbiztosítás a minimális kivetési alap 4 százaléka, vagyis 12,30 euró. A rokkantnyugdíj-biztosítás 3 százalék, vagyis 9,20 euró, a munkanélküli-biztosítás pedig a kivetési alap 1 százaléka, vagyis 3 ,00 euró. Az alkalmazott béréből tehát minimálisan 28,80 eurót von el a munkaadó, s utalja át a Szociális Biztosítóba.

A munkaadó esetében a minimális kivetési alap ugyancsak a minimálbér, 307,70 euró. A munkaadó viszont alkalmazottja után az eddig felsoroltakon kívül fizet ún. garanciabiztosítást is, amely arra szolgál, hogy csőd esetén ki tudja fizetni az alkalmazottak bérét. Fizet az alkalmazottja után továbbá baleset-biztosítási járulékot is. A betegbiztosításra a munkaadó az alkalmazottja után a kivetési alap 1,40 százalékát fizeti, vagyis a minimális kivetési alap esetében 4,30 eurót. Nyugdíjbiztosításra 14 százalékot, azaz 43,00 eurót. Rokkantsági nyugdíjbiztosításra 3 százalékot, vagyis 9,20 eurót, a munkanélküli-biztosítás a kivetési alap 1 százaléka, vagyis a munkaadó 3 eurót fizet az alkalmazott után. A garanciabiztosítás 0,25 százalék, azaz minimális kivetési alap esetében 0,70 euró, a balesetbiztosítási-járulék 0,80 százalék, vagyis 2,40 euró, a tartalékalapba pedig 4,75 százalékot fizet a munkáltató egy alkalmazott után, vagyis 14,50 eurót. A munkáltató tehát összesen 77,20 eurót fizet alkalmazottja után a jelenlegi minimális kivetési alapból számítva.

A maximális kivetési alap januártól nem változott, 2009 júliusától 2010 júniusáig érvényes, jelenleg 2892,12 euró.

Egészségbiztosítási járulékok

Az egészségbiztosítási járulékok idén januártól ugyancsak emelkedtek. Ezt szintén februárban kell először befizetni az egészségbiztosítóba, legkésőbb február 8-ig.

A vállalkozók és az ún. önkéntes fizetők számára (ez utóbbi csoportba azok tartoznak, akik nem vállalkozók, nem alkalmazottak, és a munkaügyi hivatalban sincsenek nyilvántartva, például a háztartásbeliek) számára a minimális kivetési alap a két évvel ezelőtti országos átlagbér 44,2 százaléka, azaz 319,58 euró. A vállalkozók ennek 14 százalékát fizetik egészségbiztosítási járulékként, vagyis februártól az eddigi 41,37 helyett 44,74 eurót. Az önkéntes fizetők az eddigi 26,74 euró helyett februártól már 28,92 eurót fizetnek. Egészségkárosodott személyek ennek csak a felét fizetik, vagyis egészségkárosodott vállalkozó 22,36 eurót, egészségkárosodott önfizető 14,46 eurót. Az alkalmazottak esetében a minimális kivetési alapnak a minimálbér számít, azaz idén 307,70 euró. Az egészségbiztosítás ebből számítva 12,30 euró havonta, egészségkárosodott alkalmazottak esetében 6,15 euró.

A maximális kivetési alap januártól az egészségbiztosítási járulékok esetében sem változott, 2009 júliusától 2010 júniusáig érvényes, jelenleg 2169,09 euró.

Címkék 

Ajánló

A szeptemberben induló iskolaévet a hétvégéken és a nyári vakáció időszakán kívül 25 nap iskolai szünet tarkítja...

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanásával fenyegetőzött az Európai Bizottság elnökével, José Manuel...