Enyhe veszteséggel zárnak a nyugdíjpénztárak
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Pozsony/Budapest. Újra nyereségesek a magánnyugdíjpénztárak, beleértve a legnagyobb veszteséget elkönyvelt progresszív alapokat is. A nyereség azonban egyelőre minimális, amit egyes szakértők szerint az is eredményezhetett, hogy a kormány az első félévben a befektetési politikájuk módosítására kényszerítette egy törvénymódosítással a nyugdíjpénztárakat. Reálértékben azonban még mindig veszteségesek, mivel ha az inflációt – mely idén rendkívül alacsony volt – figyelembe vesszük, negatív értékeket kapunk. Ennek ellenére a nyugdíjpénztárak megfelelnek a törvény előírásainak, kifizethetik maguknak a viszonylag alacsony haszondíjat.
„A világ pénzpiacai megnyugodtak, a nyugdíjpénztárak pedig konzervatív befektetési politikát folytattak, ami befolyásolta a hozamot is” – magyarázta Peter Osuský, az AXA nyugdíjpénztár befektetési menedzsere. A progresszív alapok átlagosan 0,7 százalék, a kiegyensúlyozott alapok 0,78, a konzervatív alapok pedig 1,54 százalékos hozamot biztosítottak az év során. Az infláció azonban november végén 1,7 százalékos volt, vagyis mindegyik alap hozama reálértékben negatív maradt. A pénztárak által kezelt vagyon túlnyomó többsége állampapírokban vagy vállalati kötvényekben fekszik. „A vagyon alapvető részét állami vagy vállalati kötvényekbe fektették, melyek 2009 második negyedétől jó hozamot biztosítottak” – állítja Vladimír Ravinger, a ČSOB nyugdíjpénztár menedzsere. Osuský szerint nehéz megmondani, milyen lett volna az alapok befektetési politikája, ha nincs a tavaszi törvénymódosítás, mely azt írja elő, hogy a pénztárak kötelesek saját vagyonból kiegészíteni a nyugdíjalapok veszteségeit, és a veszteségeket féléves bázison mérik. A törvény negatív hatására figyelmeztetett azonban 2009 első félévéről szóló jelentésében a Szlovák Nemzeti Bank is, mely szerint a féléves bázis a hosszú távú befektetések esetében deformálóan hat. „Ez szélsőségesen rövid időszak a hosszú távú befektetések hozamának értékeléséhez” – áll a jegybank jelentésében. Kérdéses, hogy jövőre változnak-e a pénztárak befektetései, a kormány ugyanis ősszel még a minimális hozam előírásán gondolkodott, a törvényt azonban a pénzügyminisztérium még mindig nem készítette elő, így várható, hogy a választások előtt már nem foglalkozik vele a kabinet.
Jól teljesítettek idén a magyarországi nyugdíjpénztárak is. Szeptember végére már csak 32,5 milliárd forintnyi maradt a magánnyugdíjpénztárak befektetésein a 2008-ban és 2009 első negyedében felhalmozódott csaknem 485 milliárdnyi veszteségből – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adataiból. A kaszszák jól forgatták a tagok pénzét, így a harmadik negyedévben csaknem 276 milliárd forintnyi hozamuk keletkezett, ezzel és a befizetett tagdíjakkal együtt a vagyonuk rekordszintre, 2500 milliárd fölé hízott. A portfoliók legnagyobb hányadát, 45,5 százalékát egyébként még mindig a magyar állampapírok teszik ki, részvényekben a pénztárak vagyonának 12,3, befektetési alapokban mintegy 30 százaléka volt. (lpj, mfor, ak)