VILLÁMINTERJÚ

Biró Ágnes

Az MKP parlamenti képviselője

Hogyan hat a kisebbségek életére a nyelvtörvény?

Ez lényegében a demokrácia megbuktatása. Másodrendű állampolgárokká degradálták Szlovákiában a kisebbségeket. A törvény néhány része szigorúbb, mint az 1995-ben elfogadott „nemzeti” nyelvtörvény, hiszen az csak a hivatali nyelvhasználatra vonatkozott. A jelenlegi módosítás a nyilvános nyelvhasználat egészére vonatkozik.

Visszatér a bírságolás is.

A bírságok visszahozásának célja az, hogy a kisebbségek ne merjék használni anyanyelvüket. Azért is kiszabható lesz, ha a hivatalnok a kisebbségi ügyfélhez anyanyelvén szól azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot. Ez a 21. században, az Európai Unió egyik tagállamában abszurd rendelkezés. Olyan javaslatokat is elfogadott a parlament, amelyek még szigorúbbak a kormány eredeti javaslatainál. A miniszter állandóan azzal érvelt, hogy a bírságot kétszeri figyelmeztetés után szabják ki, a Szlovák Nemzeti Párt módosításának hatására már egy figyelmeztetés után kiszabható lesz. A törvény részben visszamenőleges hatályú, elfogadták ugyanis, hogy az önkormányzatoknak az összes krónikát kétnyelvűvé kell átírniuk. Sorolni lehetne a kifogásokat, hiszen sok ponton szigorúbb, mint az 1995-ben elfogadott első nyelvtörvény.

Mi a célja a minisztériumnak ezzel a törvénnyel? Valóban a szlovák nyelvet védi?

A legkevésbé sem. Ez egy marketinghúzás a kormánykoalíció részéről, meg akarják szólítani a két kisebb kormánypárt nemzeti érzelmű választóit, hiszen két nagy választás következik, amelyen tarolni akarnak. (lpj)