Ma szavaznak a nyelvtörvényről
MÓZES SZABOLCS
Pozsony. Tegnap a budapesti parlamentben volt téma a szlovák nyelvtörvény, ma a pozsonyi szavaz róla. A tervezet újra bevezeti a büntetéseket és szűkíti a kisebbségi jogokat – még ha a kormánypárti politikusok ennek ellenkezőjét állítják is.
Tegnap magyarországi politikusok is felszólaltak az ügyben, Szabó Vilmos (MSZP) magyar külügyi államtitkár szerint „fontos gesztus lenne, ha a végszavazást elhalasztanák őszre, s így lehetőség adódna a további tárgyalásokra”. Erről viszont Pozsonyban hallani sem akarnak. Értesüléseink szerint a tervezet eddigi változtatásaiban és a hetekkel ezelőtti puhítgatásban szinte semmilyen szerepe nem volt a magyar tiltakozásnak. Az elmúlt hónapokban Göncz Kinga korábbi és Balázs Péter jelenlegi magyar külügyminiszter is jelezte szlovák partnereinek, a magyar fél elégedetlen a tervezettel. Több, a Smerhez közeli forrásunk megerősítette: a szlovák fél illedelmesen meghallgatta a magyar hozzászólásokat, de „magasról tett ezekre”.
A tervezetet várhatóan az eddig ismertetett koalíciós módosításokkal fogadják el. Ezek például lehetővé teszik a kisebbségi nyelven történő rádiózást, vagy a kórházi személyzet és a páciensek közötti nem szlovák kommunikációt (ez utóbbi eddig is lehetséges volt, nem tiltotta törvény), de számos ponton bekeményítenek az eddigi szabályozáshoz képest. Eddig csak hivatali nyelvhasználatban volt kötelező a helységnevek államnyelven történő használata, ezután már a nyilvános nyelvhasználatban is azzá válna.
A kulturális minisztérium lapunknak küldött értelmezése szerint ha elfogadják a tervezetet, augusztustól minden nyilvános megnyilvánulás alkalmával szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi neveket. Nem csak a helység, hanem az utca és folyóneveket, a nagyobb területi egységek neveit is. A minisztérium szerint magyarul is fel lehet tüntetni az elnevezést, ha legalább 20 százaléknyi magyar lakik a helységben, vagy neve hivatalos exonima (exonimák a „külföldi” földrajzi nevek elnevezései, magyar szempontból a Magyarországon kívüli helységek magyar nevei). Ezt viszont nem fogja ellenőrizni a tárca, tehát a gyakorlatban magyarul azt írunk és mondunk, amit jónak látunk, a törvény „csak” azt fogja megkövetelni, hogy szlovákul is fel legyen tüntetve a név. A megkötés a sajtó mellett az összes nyilvános nyelvhasználati formára érvényes – a tankönyvekre, egyéb kiadványokra, programfüzetekre, de a nyilvános beszédekre, felszólalásokra is.
A szlovák parlament magyar politikusai már jelezték, ha a törvényhozás megszavazza a tervezetet, valószínűleg az alkotmánybírósághoz fordulnak.