Nem emelkedik a tanárok fizetése
A 21. századnak megfelelő felszereltségű iskolában is a pedagógusok bérezése mindmáig múltidéző. A kormány minden ígérete ellenére máig elhanyagolja az oktatásügy megfelelő finanszírozását. (ČTK-felvétel)
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Amikor 2006-ban hivatalába lépett a Fico-kormány, 18 455 korona volt a pedagógusok átlagfizetése, ami a nemzetgazdasági átlagbér 98 százalékának felelt meg (ez utóbbi alatt az összes hazai fizetés átlaga értendő). Akkor az új kormány azt ígérte, 2010-re a tanárok jövedelme 20 százalékkal lesz magasabb, mint az országos átlagbér. A cél teljesítéséhez minden évben átlagosan 5,5 százalékponttal jobban kellett volna növekednie a pedagógusok fizetésének, mint amennyire a nemzetgazdasági átlagbér nőtt. Ezzel szemben 2008-ra csak 3 százalékponttal növekedtek a fizetések, így ha a kormány komolyan gondolja korábbi ígéretei teljesítését, a következő évi költségvetésben megközelítőleg 20 százalékos béremelést kellene javasolnia a tanárok számára. „A tanárok fizetése jelenleg egy kicsit nagyobb, mint a nemzetgazdasági átlagbér, de az 1,2-szeres magasság eléréséhez nagyjából kétszer olyan tempóban kellett volna nőnie az eddiginél“ – mondta Eugen Jurzyca közgazdász, az INEKO igazgatója.
2008-ban csökkenés volt
A tanári fizetések ugyanakkor tavaly relatíve csökkentek: 2007-ben az átlagbérek 102 százalékát tették ki, tavaly már csak a 101 százalékát. Az idei adatok még nem ismertek, de elemzők szerint a világgazdasági válság következtében – tehát anélkül, hogy a kormány növelné a közalkalmazotti státusú pedagógusok béreit – az arányok növekedhetnek. A munkanélküliség az elmúlt hónapokban ugyanis nőtt, s több helyről is bércsökkentést, de legalábbis bérstopot hirdettek. Ebben az esetben a tanári fizetések különösen nagyarányú emelés nélkül is magasabbak lennének a nemzetgazdasági átlagfizetésnél. A 120 százalékos tervekhez ez viszont kevés lesz. Arról nem is beszélve, hogy a 120% sem magas, ha azt vesszük figyelembe, hogy a pedagógusoknak egyetemi végzettséggel kell rendelkezniük – a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak ugyanis nálunk átlagosan 33 százalékkal magasabb fizetéssel rendelkeznek, mint az országos átlagbér. Ha a kormány teljesíteni tudná ígéretét, a tanárok még akkor is kevesebbet keresnének, mint a diplomával rendelkező, más szakterületen dolgozó alkalmazottak.
Tartósult a lépéshátrány
A kormány emellett programjában azt ígérte, 2010-re az iskolaügyben dolgozók bére eléri a nemzetgazdasági átlagbér szintjét. 2006-ban az iskolaügyben 18 százalékponttal volt alacsonyabb a fizetés, mint az országos átlag, 2008-ra ez 12%-ra csökkent. Ahhoz, hogy kiegyenlítődjön a kettő, a kormánynak átlagon felül kellene növelni a szakág béreit – miközben a pénzügyminisztérium már jelezte, nem kívánják emelni az állami szektorban dolgozók béreit.
Lemarad az iskolaügy
A kormány nemcsak a pedagógusbérek, hanem az egész oktatásügyi szakterület terén adós. 2009-ben GDP-arányosan alacsonyabb költségvetéssel gazdálkodott az oktatásügyi tárca, mint a Dzurinda-kormány legutolsó évében (2006) – és ez jellemző a Fico-kormány minden egyes évére (bővebben lásd a táblázatban). Az iskolaügyre fordított kiadások abszolút értéke nőtt, de a többi kiadással összevetve alacsonyabb szeletet hasít ki a tortából, mint a korábbi években. 2005-ben mindhárom jelenlegi kormánypárt programjában az szerepelt, hogy a nemzeti össztermék legalább 5%-át szeretnék oktatásügyi kiadásokra fordítani. Hasonló célokkal rajtolt Ján Mikolaj SNS-es oktatásügyi miniszter is. Ehhez a célkitűzéshez a legközelebb paradox módon azóta is a Dzurinda-kabinet volt, mely 2006-ban még a hazai össztermék 3,01 százalékának megfelelő arányban támogatta az iskolaügyet. (MSz)