Sokat nyertünk az uniós tagsággal
LAJOS P. JÁNOS
Szlovákia öt éve az Európai Unió tagja. Peter Goliášsal, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzőjével arról beszélgettünk, mit jelentett az országnak az eltelt időszak.
Mennyiben segített Szlovákiának gazdasági szempontból az uniós csatlakozás?
Szerevezetünk, az Ineko vezető gazdasági szakemberek között végzett felmérést, akik szerint az uniós tagságunk az egyik fő forrása a gyors gazdasági fejlődésnek. A második helyen szerepel, az előző ciklusban végrehajtott reformok mögött, hatása a gazdaság fejlődésére mintegy 10-12 százalékosra tehető. Ez azt jelenti, hogy ha nem lépünk be, akkor ennyivel alacsonyabb lett volna az utóbbi években elért növekedés. Az uniós csatlakozás tehát egy pozitív hatású folyamat, hiszen olyan térséghez csatlakoztunk, amely a nemzetközi piacok szempontjából megbízhatónak számít.
Tehát ön szerint a csatlakozásunk legnagyobb előnye nem az uniós alapokból származó támogatások megszerzése, hanem az, hogy 2004-ben a legfejlettebb országok közösségéhez csatlakoztunk?
Igen, ez a legnagyobb előny, és ebből következik, hogy szorosabbá vált a kapcsolatunk ezekkel az országokkal. Vagyis az unió régi tagállamai is stabilabb partnernek tartják Szlovákiát. Ez vonatkozik a befektetőkre is. Az uniós alapokat nem tenném első helyre, habár a belőlük származó támogatás is előnyt jelent, ha hatékonyan használják fel. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartom az uniós tagság által biztosított stabilitást, megbízhatóságot és a tagállamokkal való szorosabb együttműködést.
Mi történt volna, ha Szlovákia nem jut be az EU-ba, vagy nem 2004-ben?
Az ország számára ez elég nagy katasztrófát jelentett volna, hiszen térségünkben az egyetlen ország lennénk az unión kívül. Szlovákia egy fekete lyuk lenne Közép-Európában. A beruházások szempontjából perifériára szorultunk volna, egyáltalán nem lett volna érdekes ország. A gazdasági növekedés sokkal lassabb lett volna, a lakosság életszínvonala sem emelkedett volna ilyen ütemben, a kevesebb beruházás miatt maradt volna a magas munkanélküliség, a lakosság rosszabbul élne.
Hátrányai is vannak a csatlakozásnak?
Ki kellett békülnünk néhány negatív jelenséggel is, ami az EU-hoz tartozik, ilyennek tartom a közös agrárpolitikát. Alkalmazkodnunk kellett a többi tagállamban alkalmazott dotációs rendszerhez, mivel ha nem támogatnánk mi is a mezőgazdászokat, akkor kevésbé lennének versenyképesek, gyakorlatilag a megszűnés fenyegetné az ágazatot. Az uniós dotációs politikát azonban nem tartom hatékonynak, alapvető módosításra szorulna.
Hogyan használtuk ki a tagság adta lehetőségeket?
A lehetőségek kihasználása szempontjából első helyre tenném az euró bevezetését, ezzel megelőztük a környező országokat is, akik az 1990-es évek végén sokkal előbbre jártak, mint mi.
Melyek azok a területek, ahol elmaradtunk az elvárásoktól?
Mindenképpen ezek közé sorolnám az állami megrendelések és a közbeszerzések tisztaságának problémáját. Ugyancsak hiányosságok vannak az uniós alapokból származó források elosztásával kapcsolatban és az egyéb megrendelésekre kiírt pályázatoknál is.
Az uniós csatlakozás minden régióban egyformán éreztette hatását, vagy ebből is Pozsony húzta a legtöbb hasznot?
Pozsony elsősorban a fekvésének és jó infrastruktúrájának köszönheti gyors fejlődését. Ezt használják ki a Pozsony környéki régiók is. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az uniós tagságunk többé-kevésbé egyenletesen hatott minden régióban. Ha megfordítom: nem látom, hogy a csatlakozásunk miatt nőtt volna a különbség az egyes régiók között. A régiók közti különbségek okait szerintem Szlovákia belpolitikájában kell keresni.
Hogyan használtuk ki az uniós alapokból származó támogatásokat?
Az első, 2006-ig tartó költségvetési időszakból származó támogatást szinte teljes egészében kihasználtuk, igaz ez köszönhető részben annak is, hogy meghosszabbították azt az időszakot, amíg fel lehetett használni ezeket a forrásokat. A jelenlegi, 2007–2013-as időszakban viszont nagy hiányosságok vannak, minimális összegeket használtunk fel, mivel nagyon későn kezdte el a kormány a pályázatok kiírását. Az uniós alapokból származó támogatás esetében azonban nagyon fontos, hogy a pénzt átlátható módon osszák el, és a nyertesek a lehető leggazdaságosabban használják fel. Ellenkező esetben az alapok akár károsak is lehetnek, mivel romlani fog a gazdasági élet szereplőinek hozzáállása, ha azt látják, hogy korrupcióval jelentős támogatáshoz lehet jutni. Sajnos ilyen folyamatokat lehet feltételezni az utóbbi időkben lezajlott botrányok alapján.
A lakosság szempontjából mit tart a legfontosabbnak az unió nyújtotta előnyök közül?
A közös piacot, vagyis az emberek, az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlását. Ennek köszönhetően egyszerűbbé vált a kereskedés, megszűntek a korábban létező korlátok. Az emberek szabadon utazhatnak, szabadon vállalhatnak munkát az unió szinte mindegyik tagállamában és még sorolhatnám. Fontosnak tartom azt is, hogy az emberek ma már nem csak a szlovák kormányra hagyatkozhatnak, hanem segítségért fordulhatnak az uniós intézményekhez is. Ennek előnyeit mutatja például a faliújságtender is, melyet az unió nyomására szüntetett meg a kormányfő. Ebben az ügyben minden szlovákiai szerv csődöt mondott.
Hogyan érintett volna bennünket a gazdasági válság, ha nem vagyunk tagjai az uniónak?
A válság legjobban a szegényeket, a szegény államokat sújtja, ez már ma is látszik. Ha nem, vagy csak később jutottunk volna be az unióba, akkor szegényebbek lennénk, így a válság sokkal jobban sújtaná a lakosságot. (lpj)