REAGÁLÁSOK
Külföldi kritika
A büntető törvénykönyv módosítását a kormány a tavaly novemberi DAC–Slovan futballmeccsen történt események után fogadta el, válaszként a szélsőséges megnyilvánulások állítólagos térnyerésére. Emberjogi aktivisták már akkor figyelmeztettek: a módosítást kidolgozó igazságügyi minisztérium, illetve a jogszabálytervezetre rábólintó kormány elhamarkodottan cselekedett. Kritikájukhoz a napokban csatlakozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelősének hivatala is. Az elmúlt években Szlovákia elszokott attól, hogy a nemzetközi szervezetek kritizálják a meghozott vagy a kellő módon meg nem hozott jogszabályok miatt. Haraszti Miklós, az EBESZ biztosa szerint a módosítás egyik legnagyobb problémája, hogy nem pontosítja, mi számít extrémizmusnak, így a jogszabályt felhasználva a sajtóval szemben is vissza lehet élni. A szélsőséges megnyilvánulásokat a 2001. szeptemberi 11-i terrortámadások óta büntetik a világ több részén erőteljesebben. Haraszti viszont úgy véli, a tervezettel Szlovákia rossz úton indult el, a kormány által jóváhagyott módosításhoz hasonlóak ugyanis Oroszországban és Belaruszban vannak, ahol szintén nagy gondokat okoz a definiálatlanság. „Belaruszban rendszeresen koboznak el lapokat ilyen alapon. Önkényes joghasználatot, a tudósítások és viták szabadságát korlátozó használatot tesz lehetővé, hogy nem írták körül pontosan a fogalmat” – nyilatkozta lapunknak Haraszti.
Bíráló civilek
„Nem kívánjuk tétlenül szemlélni holmi szélsőséges szervezetek garázdálkodásait. Szigorú törvényekkel akarjuk elérni a nemzetek, a nemzetiségek és az etnikai csoportok békés együttélését” – mondta Štefan Harabin igazságügyi miniszter a tervezet novemberi elfogadása után. A parlament egy hónapja tárgyalta a módosítást első olvasatban, a tervezetet a kormánypárti képviselők megszavazták, az ellenzékiek egy kivételtől eltekintve mind tartózkodtak.
A Btk. módosításának tervezetét nem csupán Haraszti hivatala kritizálja. Nem tetszik a civil szférának sem. Šarlota Puffler-ová, a Polgár és Demokrácia nevű nonprofit szervezet elnöke azt állítja, hogy a jogszabály módosításából épp a fogalmak konkrét magyarázata hiányzik. „Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy visszaéljenek vele. A rendőrök úgy magyarázhatják a paragrafusokat, ahogy akarják” – mondta lapunknak a szervezet elnöke. Sajnálatosnak tartja azt is, hogy a minisztérium a cikkelyek előkészítése során nem tárgyalt a civil szervezetekkel. „Ezt a törvényt is csak gyorsan összecsapták, hogy olyan látszatot keltsenek, mintha a kormány komolyan harcolna a szélsőséges szervezetek ellen. Ahelyett, hogy szisztematikus és aprólékos munkát végeznének, már csak tüzet oltanak. Ez a jogszabály többet árt, mint segít” – fejtette ki Pufflerová.
Megfigyelt törvény
Haraszti hivatala tavaly óta monitorozza a sajtótörvény betartásának hazai gyakorlatát is. Mint ismeretes, múlt év elején a biztos élesen bírálta a tervezetet, melyet végül kisebb változtatásokat követően tavasszal fogadott el a parlament. „Örömünkre szolgál, hogy nem élnek vele a politikusok és nincsenek jelentős ügyek” – mondta Haraszti. „Ennek ellenére fenntartom azt a véleményemet, hogy a törvény öncenzúrát indukál a minőségi szerkesztőkben, olyan módon, amely nem mérhető” – tette hozzá a szakember. Haraszti szerint mérhető volna, ha lennének ügyek. Rengeteg ügy megtárgyalásától tartózkodnak a szerkesztők, s ez nagy veszteség a törvény miatt, amely túlzott kötelezettségeket ró az újságírókra. Így nem deríthető ki, milyen is a helyzet valójában. (MSz)