HOGY ZALJIK A HAZUGSÁGVIZSGÁLAT?
A poligráfos vizsgálatot 1998 óta a rendőrség bazini speciális munkahelyén végzik. A nyomozást vezető rendőrtiszt vagy az ügyész rendelheti el, de csak a vizsgált személy beleegyezésével. Szlovákiában gyanúsítottak és hazugságon kapott károsultak szavahihetőségének ellenőrzésére használják. Az eredmény nálunk nem bizonyíték erejű, tehát adott esetben a bíró dönti el, mennyire veszi figyelembe. Legutóbb a Devín bank csődjével kapcsolatos gyilkosság gyanúsítottjait vetették alá hazugságvizsgálatnak, de az eredményt nem hozták nyilvánosságra, azt sem tudni, mennyit nyomott a latban az egyébként szigorú ítélet meghozatalakor.
A detektoros hazugságvizsgálatnak két fajtáját különböztetjük meg – az egyik azt deríti ki, hogy az adott személy hajlamos-e a hazudozásra. Ezt kötelezően abszolválják a titkosszolgálat (SIS) alkalmazottai és a lehallgatásokkal dolgozó rendőrök. Főnöki utasításra a korrupcióellenes hivatal, a nemzetbiztonsági hivatal, valamint a belügyminisztérium ellenőrző osztályának munkatársait is alávetik a vizsgálatnak. A vádlottakat és gyanúsítottakat a másik fajta vizsgálat érinti – ezt mindig csak egy adott ügy kapcsán végzi a kriminálpszichológus, a kérdések csak az adott ügyre vonatkozhatnak. Maga a vizsgálat több órás, az első körben a pszichológus ismerteti a nyomozás jegyzőkönyve alapján összeállított kérdéssort. Ez azért fontos, mert a vizsgálat során csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni, és ekkor még megváltoztathatók a nem egyértelmű kérdések. A vizsgálat alatt mérik a vizsgált személy vérnyomását, pulzusát, légzését és az ujjbegyeken a bőrfelület reakcióját. A módszer abból indul ki, hogy a testfunkciókat az ember nem tudja tudatosan szabályozni, és aki hazudik, stresszt él át, emelkedik a vérnyomása, szaporább a pulzusa, akadozik a légzése, izzad a tenyere. Ennek némileg ellentmond, hogy akadtak már a történelemben, akik becsapták a hazugságvizsgálót is – például erre kiképzett ügynökök, gátlástalan hazudozók, vagy a testükön uralkodni képes jógázók. Laikusoknál is sokat számít az aktuális testi és lelki állapot, ezért nem végezhető el vizsgálat pszichiátriai betegeken, terhes nőkön, ittas személyeken. Azoknál sem vezet eredménye, akiket nemrég vetettek alá kemény rendőri kihallgatásnak, vagy akiket más, komoly gond nyomaszt. A vizsgálat eredményét négy kategóriába sorolhatják:
NDI (non deception indicated) – a vizsgált személy a nyomozás tárgyában igazat mond.
DI (deception indicated) – a vizsgált személy a nyomozás tárgyában hazudik.
INC (inconclusive) – a vizsgálat alapján nem lehet egyértelmű következtetést levonni. Az ok lehet az, hogy a nyomozó nem szolgált elegendő információval az ügyről, a vizsgált személy alkalmatlan, vagy a vizsgálatot végző pszichológus követett el hibát.
No opinion – a vizsgálat megszakad, mert a vizsgált személy nem kívánta folytatni, vagy nem akart együttműködni a szakértővel.
Ha az eredmény az, hogy a vizsgált személy hazudott, a pszichológus egy utóbeszélgetést is lefolytat, ennek során sokan beismerő vallomást tesznek. Indokolt esetben a detektoros hazugságvizsgálatot két hét múlva lehet megismételni, de az is megeshet, hogy aki egyszer sikerrel abszolválta és igazmondónak bizonyult, másodszorra fennakad a kérdések rostáján. (vm)