„Tisztáztuk, mit értünk autonómiaformák alatt”

ISMERTETÉS

„A mai találkozónk legfontosabb pontja valóban az volt, hogy tisztáztuk egymás között, mit értünk az autonómiaformák alatt, informáltam kedves vendégeinket arról, hogy még amikor kormányban voltunk, mi kidolgoztunk egy törvénytervezetet az oktatási és kulturális önkormányzati formák megvalósításáról, ezt el fogom küldeni az autonómiatanácsnak, végülis talán mindenki okulásul megnézheti, és megpróbáljuk harmonizálni az elképzeléseinket. Beszéltem a többi dokumentumokról is, amelyet a párt kidolgozott, illetőleg amelyeket már elfogadtunk az elmúlt időszakban; ez a téma, az önkormányzatiság kiteljesítése – akár területi, akár kulturális szempontból – mindig is a Magyar Koalíció Pártjának a programja, programjai között szerepelt. (…) Az autonómia a demokratikus rendezési formák egyik legitim eleme. Az Európai Unió majdnem mindegyik tagállamában léteznek autonómiaformák, sőt Szlovákiában is több autonómiaforma létezik, mert az egyetemeknek például van egy funkcionális autonómiájuk. A szakszervezeteknek szintén van egy funkcionális autonómiájuk. Az egyházaknak törvény garantálja az autonómiát, tehát azt, hogy a belső dolgaikban önmaguk rendelkeznek, és nem szólhat bele az államhatalom. Tehát én úgy gondolom, hogy ez egy félreértés, ha bárki ezzel a fogalommal szemben elhamarkodott, vagy nem igazán megalapozott kritikát fogalmaz meg. Az, hogy primitív emberek mit fognak mondani, az, azt hiszem, hogy engem nem érdekel, talán Tőkés Lászlót se annyira. (...) Mi elsősorban a saját választóinkat és a saját nemzettestvéreinket képviseljük, és számukra kell megoldást találnunk. Ha bárki a szlovák vagy a román oldalról, vagy más európai nép oldaláról akar erről a kérdésről beszélni, akkor azt hiszem, hogy mindenki számára állunk rendelkezésre. (…) Megjegyzem még egyszer, hogy az a törvénytervezet, amelyet el fogok küldeni Tőkés elnök úrnak, az a törvénytervezet, amelyet én miniszterelnök-helyettesként tárcaközi egyezetésre bocsátottam. Akkor, sajnos, csupán egyetlenegy nem magyar tagja volt az akkori szlovák kormánynak, aki megengedően nyilatkozott erről; egy kereszténydemokrata miniszter volt. Az összes többi elutasította, és hát végül is nem lett belőle semmi, de ez szintén egy legitim kezdeményezés volt, és ez benne volt az akkori kormányprogramban is, hogy egy ilyen dokumentumot mi kidolgozunk. Tehát én nem érzem azt, hogy itt bárkinek valamilyen módon idegeskedni kellene, és mi transzparens módon cselekszünk. Mi azt, amit egymással megbeszéltünk, azt tudjuk képviselni mindenki előtt, a nyilvánosság előtt is” – nyilatkozta Csáky Pál a találkozó utáni sajtótájékoztatón.