Diplomáciai állóháború Pozsony és Budapest között

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Szerinte nem sértette meg Szlovákia a kisebbségi status quót, a magyar diplomácia bírálatát visszautasítja, a Magyar Koalíció Pártjának pedig megüzente, a parlamentben sem most, sem a jövőben nem fognak előnyökhöz jutni csak azért, mert a magyar kissebséget képviselik.

Göncz Kinga magyar külügyminiszter szerint a szlovák kormány azzal sértette meg a kisebbségi status quót, hogy a magyar iskoláknak szánt tankönyvekben már csak szlovákul szerepelhetnek a földrajzi nevek. „Egyetlen célunk van, hogy a magyar kisebbség tagjai tudjanak szlovákul. Korábban szokványos volt, hogy az önkormányzatokban olyan emberek dolgoztak, akik nem beszéltek szlovákul. Otthon beszéljenek ahogy akarnak, de az iskolában tanulják meg, hogy Szlovákia fővárosát nem Pozsonynak, hanem Bratislavának hívják szlovákul” – mondta Fico.

A magyar külügyminiszter továbbá nehezményezte, hogy a magyar iskolák nem jutnak uniós támogatáshoz. „Ugyanolyan esélyük van pénzhez jutni, mint bármelyik más iskolának az országban, de nem engedjük, hogy mindez más régiók rovására történjen úgy, ahogy ez az előző kormány idején volt” – tette hozzá Fico. A szlovák külügyminisztérium állásfoglalása szerint tizenegy magyar iskola pályázott, még csak négy sorsa dőlt el, így korai következtetéseket levonni.

Fico ugyanakkor tűrhetetlennek nevezte, hogy Csáky Pál, a szlovák parlament képviselője, az MKP elnöke „a magyar kormány védelmét élvezze”. Fico szerint Göncz Kinga azt üzente Pozsonynak, „ha nem fogadtok szót, majd meglátjátok, milyen diplomáciai poklot zúdítunk rátok”. „A válaszom erre egy nagyon kategorikus nem” – jelentette ki a kormányfő. Az 1938-as müncheni egyezményre utalva sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar külügyminiszter „ultimátuma egybeesik egy másik, 70 évvel ezelőtti ultimátum évfordulójával”.

Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes sem hallgatott, kijelentette, Göncz Kinga jobban tenné, ha nem avatkozna a szlovák belpolitikába. „Ez a reakció nem helyénvaló, ez is igazolja, hogy a miniszter asszony nem ismeri a valóságot. Ha felhív, sokkal többet megtudhatott volna azoknál a téves információknál, amelyeket az MKP egyes képviselői juttattak el hozzá” – mondta Čaplovič.

Az Európai Unióhoz fordul Magyarország, ha bebizonyosodik, hogy a felvidéki magyar iskolák kevesebbet kapnak az uniós támogatásokból, mint a szlovákok – mondta tegnap Göncz Kinga külügyminiszter. Az európai uniós források elosztásánál az elsődleges szempont a diszkriminációmentesség – tette hozzá a magyar diplomácia vezetője. A tárcavezető szerint korábban úgy tűnt, hogy az utolsó néhány hónapban nyugvópontra kerültek a magyar–szlovák viszonyt terhelő kérdések, s el lehet kezdeni az építkezést. Szlovákiában azonban az elmúlt egy-két hétben ismét előkerült a magyarellenesség – fűzte hozzá.

Göncz Kinga szerint szomorú, hogy a szlovák nagykövettel folytatott beszélgetésre az volt a pozsonyi válasz, hogy bekérették az ottani magyar ügyvivőt a külügyminisztériumba.

Az MKP szerint Robert Fico tegnapi sajtótájékoztatója nem volt több egy nacionalista politikus üres színházi előadásánál.

Martin Bútora szociológus rendkívül veszélyesnek tartja a szlovák–magyar kapcsolatok kiéleződését. Véleménye szerint kétség nem fér hozzá, hogy a konfliktusokra azért kerül sor, mert 2006-ban egy olyan párt került a kormányba, melynek elnöke „szisztematikusan, szüntelenül és ismételten magyarellenes kijelentéseket tesz”. Sajnálatosnak tartja azt is, hogy a szlovák külpolitika „lassan másról sem fog szólni, mint a magyar–szlovák kapcsolatokról. Tisztázni kellene a ballépéseket mind magyar, mind szlovák részről”.

Petőcz Kálmán, a Fórum Intézet munkatársa a legveszélyesebbnek azt az agresszív nyelvezetet tartja, amit a szlovák közjogi méltóságok használnak az elmúlt időszakban. „A NATO bevonásáról beszélnek, magyar veszélyt és balkanizálódást emlegetnek. Különösen Ján Kubiš külügyminiszter lep meg. Hogyan tud olyat mondani, hogy a balkáni vagy a kaukázusi helyzethez közelítünk? Ő volt az EBESZ főtitkára hat éven át, és pontosan kell tudnia, hogy mi a különbség egy balkáni, egy kaukázusi és egy közép-európai helyzet között” – mondta lapunknak a nemzetközi politikai szakértő, aki szerint a kifejezések értékének devalvációja folyik. „Ez csak tovább gerjeszti a feszültséget” – fűzte hozzá Petőcz. (dem, lpj, mti)