BOLZANÓI AJÁNLÁSOK

I. Általános alapelvek

1. Az állam jogkörei csak a nemzetközi jog által szabott határokig terjedhetnek. Egyetlen állam sem gyakorolhat jogokat saját, illetve más állam lakosai felett ezen jogkörökön felül.

2. Az állami jogkörök gyakorlásánál tiszteletben kell tartani az általános emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, valamennyi,az adott állam területén élő személyre vonatkozóan. Ebbe beletartoznak az egyén azon jogai, amelyek alapján egy bizonyos nemzeti kisebbséghez tartozónak vallja magát. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme azon állam kötelessége, ahol az illető él.

3. Az emberi és a kisebbségi jogok védelme jogi szempontból a nemzetközi közösség kötelessége is. Az államok jelezhetik fenntartásaikat más államokkal szemben a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban, valamint az államok közötti jószomszédi viszony megőrzése ügyében. Ez összhangban van a nemzetközi standarddal.

4. Az állam alkotmányában is lefektetheti a más államok területén élő nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi, vallási, történelmi, vagy egyéb jogainak védelmét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen be is avatkozhat más állam jogaiba az adott állam területén, annak beleegyezése nélkül.

II. Az államok kötelezettségei a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgáraikkal szemben

5. Az államoknak garantálniuk kell az egyenlő jogokat valamennyi állampolgáruk számára, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozókét is. Ennek értelmében tilos a diszkrimináció, az egyenlő jogok megteremtése bizonyos speciális mércét igényel, s a mérce nem lehet diszkriminatív jellegű.

6. Az államoknak asszimilációs szándék nélkül tiszteletben kell tartaniuk a kisebbségi jogokat, beleértve a szólásszabadsághoz való jogot, illetve a kulturális, nyelvi és vallási fejlődéshez való jogot.

7. Az államoknak elő kell segíteniük a társadalmi integrációt és a társadalom kohézióját. Ez magába foglalja, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek megfelelő megnyilvánulási lehetőséget kapjanak az irányítás valamennyi szintjén, különös tekintettel az őket érintő ügyekre.

8. Az államok nem akadályozhatják meg, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek határon átnyúló kapcsolatokat létesítsenek és ápoljanak más államok polgáraival, főleg azokkal, amelyekkel etnikai, kulturális, nyelv vagy vallási jellegű azonosságot vállalnak.

III. Az egyes államok által a határon túl élő kisebbségeknek nyújtott kedvezmények

9. Az államok kiterjeszthetik támogatásukat a külföldön élő személyekre a fent említett elvek alapján. Ezen támogatás magába foglalhat diszkriminációmentes kulturális és oktatási lehetőségeket, utazási támogatást, munkavállalási engedélyt és vízumpolitikát. A támogatás elfogadását és felhasználását nem akadályozhatja az az állam, melynek területén a kisebbség él.

10. Az államoknak tartózkodniuk kell olyan egyoldalú lépésektől a határon túli támogatással kapcsolatban, amelyek etnikai, kulturális, nyelvi, vallási vagy történelmi kötődésekre hivatkozva alááshatnák a territoriális integritás elveit.

11. Az államoknak figyelembe kel venniük a javasolt nyelvi kompetenciákat, valamint a kulturális, történelmi és családi kötelékeket az állampolgárság megítélésénél. Mindezt viszont a jószomszédi viszony szem előtt tartásával, illetve a másik állam területi szuverenitásának tiszteletben tartásával kell gyakorolniuk, és ezen jogok nem illethetik az egész népcsoportot, mint olyat (en masse), még akkor sem, ha a kettős állampolgárságot a másik állam lehetővé teszi. Ha a másik állam jogrendjében nem szerepel a kettős állampolgárság intézménye, a döntés diszkriminatív jellegű.

12. Az államok felajánlhatnak segítséget a kisebbségi oktatásban, iskoláztatásban, például tankönyvek, segédanyagok, nyelvtanfolyamok, pedagógus-továbbképzések, ösztöndíjak formájában. Ez a segítség sem lehet diszkriminatív jellegű, összhangban kell lennie a másik állam törvényeivel és a nemzetközi gyakorlattal.

13. Az államok kulturális, vallási, illetve egyéb támogatást nyújthatnak külföldi civil szervezeteknek a másik állam jogrendjének tiszteletben tartása mellett. Viszont nem támogatnak etnikai és vallási alapon működő külföldi politikai pártokat, mivel ez negatívan befolyásolhatja az államközi viszonyokat.

14. Az állam nem korlátozhatja a határon át érkező tévé- és rádióközvetítéseket etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási alapon, kivéve a gyűlöletbeszédeket, erőszakos, rasszista és diszkriminatív jellegű tartalmakat.

15. Ha az állam más államokban élő kisebbségeket támogat, legalább ugyanolyan mértékben támogatnia kell a saját területén élő kisebbségeket is.

IV. Multilaterális és bilaterális eszközök és mechanizmusok

16. Az államoknak inkább a baráti, két- és többoldalú viszonyok érdekében, mintsem etnikai alapon kell együttműködniük. A határokon átnyúló együttműködés a helyi szervek, regionális szervek és kisebbségi önkormányzatok között erősítheti a toleranciát, elősegítheti a fejlődést, pozitívan befolyásolhatja az államközi viszonyokat és segítheti a kisebbségekről folytatott párbeszédet.

17. A nemzeti kisebbségek védelme terén az államoknak az emberi jogok nyilatkozata, illetve más nemzetközi dokumentumok alapján kell eljárniuk.

18. Az államok kétoldalú egyezményeket köthetnek, illetve tiszteletben kell tartaniuk az eddigi kétoldalú államközi egyezményeket a nemzeti kisebbségek védelme érdekében. Az egyezmények a nemzetközi elvek alapján köthetők meg.