Egy 45 éves nőnek már alig van esélye elhelyezkedni

ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ

A vállalkozószellemet, a világban való eligazodás képességét már 34 százaléknyian, a minél magasabb végzettség megszerzését 24 százaléknyian tartják fontosnak a nőknél. Ezzel szemben azt az évtizedeken, sőt évszázadokon át érvényes sztereotípiát, hogy egy nő tudjon háztartást vezetni, az eltelt 10-12 év alapján egyre kevésbé tartja fontosnak a társadalom egy nő megítélésénél. Noha a „női értékrendek” között ez még mindig első helyen szerepel, hasonlóan, mint 1995-ben, de 86 százalék helyett már csak 70 százaléknyian vélekednek úgy, hogy ez a leglényegesebb tulajdonság egy nőnél. A felmérés arra is rámutat, hogy egyre fontosabb a megjelenés. 1995-ben a megkérdezettek 38 százaléka vélekedett úgy, hogy egy nő esetében fontos a külső, az utóbbi években már 42 százaléknyian.

40 évesen már öreg?

„A társadalom még mindig úgy véli, hogy a nők hamarabb öregednek, mint a férfiak” – mutatott rá a felmérés egyik eredményére Zora Bútorová, a tanulmány társszerzője.

Arra a kérdésre, „hol húzódik a határ a középkorúak és az öregkorúak között”, tehát lényegében mi az az életkor, amikor már „öreg” korosztályról beszélhetünk, a felmérés alapján a társadalom a 46 és 50 év közötti időszakra teszi ezt, 32 százalék a nők esetében, 33 százalék a férfiaknál. Ám szembetűnő, hogy viszonylag sokan gondolják már a 41-45 éves korosztályról is, hogy már itt kezdődik az öregség – 17 százaléknyian vélik úgy, hogy egy 41-45 éves nő már az „öreg” korosztályba sorolható, a férfiakról 13 százalék gondolja így. Megdöbbentő, hogy nem kevesen, 20 százaléknyian úgy vélik, hogy már a 40 éves nő is idősnek számít. Egy ugyanilyen korú férfiról csak a társadalom 12 százaléka gondolja úgy, hogy már „öreg”.

45 év felett nincs

esélye a nőnek

A fenti adatokat figyelembe véve talán már nincs is mit csodálkozni azon a munkáltatói hozzáálláson, hogy nem szívesen alkalmaznak 45 év felettieket, különösen nem nőket. Az ilyen korú nők kétszeresen is hátrányban vannak a munkaerőpiacon – derül ki az IVO felméréséből. Hátrányban vannak mind a nemük, mind a koruk miatt. Ez a korosztály az összlakosság jelentős részét, 21 százalékát képezi – a 2006-os adatok szerint 1,119 millió 45 év feletti nő volt Szlovákiában. Foglalkoztatottság szempontjából a nők (bármilyen korosztály) eleve hátrányos helyzetben vannak a férfiakkal szemben – 2006-ban a férfiak 67 százaléka, a nőknek csak 52 százaléka dolgozott. Különösen rossz ilyen szempontból a helyzete a 45 évnél idősebb nőknek: csak 35 százalékuk áll alkalmazásban, míg a 45 év feletti férfiak 65 százaléka. Az unióban sokkal jobbak az idősebbek munkapiaci elhelyezkedésének esélyei, mint nálunk. Az Európai Unió országaiban a 2007-es adatok szerint az 55 év feletti férfiak 53 százaléka dolgozik, nálunk csak 50 százaléka. Csehországban is jobb a helyzet, ott az 55 év feletti férfiak 60 százaléka dolgozik. Az 55 év feletti nők esetében az uniós átlag 35 százalék, Csehországban 32, nálunk mindössze 19. A munkanélküliségi mutatókat figyelembe véve elmondható, hogy noha a munkanélküliek száma egyre csökken, sokkal több köztük a nő. Különösen 2004 óta ugrott meg az arányuk, miután megemelkedett és a férfiakéval azonos lett az ő nyugdíjkorhatáruk. A nők többsége egyébként a nyugdíjkorhatár eléréséig szeretne dolgozni, csak 20 százalékuk akarja azután is folytatni a munkát, ez azonban nem sokkal magasabb a férfiaknál sem, 26 százalék.

Munka mindenáron

Az IVO felmérése alapján a közvélekedés az, hogy a középkorú nők tudnak a legnehezebben munkát találni, legjobb helyzetben ilyen téren a fiatal férfiak vannak. A megkérdezett nők rendkívül nagy arányban (85 százalék) vélekedtek úgy, hogy a 45 feletti nők az ugyanilyen korú férfiakkal szemben nagyon nagy hátrányban vannak a munkapiacon. Ezzel szemben a megkérdezett férfiaknak csak 47 százaléka mondta, hogy a nőknek kisebbek az esélyeik. A 45 év feletti nők nagy része a munkahely megtartásának érdekében képes lenne áldozatot hozni. Több mint fele hajlandó lenne nagyobb távolságról beutazni, kisebb fizetésért és rosszabb körülmények között is dolgozni, még ha ez a család és a szabadidő rovására megy is. Ez a felmérés is alátámasztotta azt a régóta ismert tényt, hogy ugyanazon a poszton, ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kapnak az azonos végzettséggel rendelkező nők, mint a férfiak.

Esély és egyenlőség

Az IVO tanulmánya alapján az emberek túlnyomó többsége úgy vélekedik, az elhelyezkedésnél mindenkinek egyforma esélyt kellene kapnia. Azzal a kijelentéssel, hogy „munkalehetőségek hiányában a fiatalokat kellene előnyben részesíteni” a nőknek csak 12 százaléka ért egyet, a férfiaknak is csak 20 százaléka. Egyenlő esélyt kell biztosítani minden korosztálynak – így vélekedik a nők 67, a férfiak 58 százaléka.

Főnök vagy főnökasszony?

A válasz a felmérésből egyértelmű: mind a nők, mind a férfiak középkorú férfit szeretnének főnöknek. A legkevésbé egy fiatal nőt tudnak elképzelni vezető beosztásban. A nők 31 százaléka szeretne középkorú férfi felettest, a férfiaknak 52 százaléka. S hogy mi a valós helyzet? A megkérdezett nők 27 százaléka válaszolta, hogy a közvetlen főnöke középkorú férfi, a férfiak 52 százaléka mondta ugyanezt. A nők által megadott adatok alapján fiatal nő mindössze 3 százaléknak van fiatalabb főnöknője, míg egyetlen férfi sem mondta, hogy fiatalabb nő a felettese. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a szlovák társadalom a „hagyományos” főnöktípusokban gondolkodik – tehát az ideális főnök a középkorú férfi.

Kisebb nyugdíj

a gyereknevelés miatt?

Elgondolkodtató eredményt hoztak az IVO felmérésének további témakörei. Azzal a kijelentéssel, hogy „a férfiak magasabb nyugdíjra jogosultak, mert többet kerestek”, a nők 13 százaléka, a férfiak 25 százaléka ért egyet. Talán még megdöbbentőbb a következő kijelentésre adott válaszok aránya: „a nőknek nem szabadna alacsony nyugdíjjal ráfizetniük arra, hogy a munkaképes éveik alatt gyermeket neveltek, a családról gondoskodtak” – ezzel a kijelentéssel a nők 75 százaléka ért egyet, ám a férfiaknak csak 51 százaléka.

Háziasszonyszerep

Noha, mint fentebb említettük, a tipikus „a nő legyen elsősorban jó háziasszony” sztereotípia már nem tartja magát olyan erősen, mint 10-12 éve, a háztartási munkák azonban még mindig túlnyomó többségben a nőkre hárulnak. Mind a nők, mind a férfiak nagyobbik hányada úgy véli, a főzés, mosás, takarítás, mosogatás, bevásárlás, a gyerekekkel való tanulás elsősorban a nő feladata. A hivatalos ügyek intézését azonban már inkább átvállalják a férfiak.

Nők a politikában

A nők politikai szerepvállalása, pontosabban annak hiánya ugyan gyakori téma a társadalomban, de egyáltalán nem olyan égető, mint ahogy arra esetleg a sajtóvisszhangok alapján következtetni lehet. „Az emberek tudatosítják azt a problémát, hogy kevés nő van a politikában, mind a nagypolitikában, mind helyi szinten, de ezt nem tartják égető problémának, melyet gyorsan meg kellene oldani” – fejtette ki Zora Bútorová szociológus. (sán)