Elaludt a felügyeleti hivatal
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Pozsony. Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal hibája miatt kell feltehetően az adófizetőknek kifizetniük a májusban csődbe ment Európai Egészségbiztosító (EZP) több száz millió koronás tartozását, állítják az ellenzéki pártok. A parlamenti képviselők ellenőrzést tartottak a hivatalban, ennek során megállapították, hogy az EZP már a múlt év végén és az év első hónapjaiban is komoly adósságot halmozott fel. „Régen nyilvánvaló volt, hogy nehéz anyagi helyzetben van az intézmény – mondta lapunknak Bastrnák Tibor (MKP). – A kérdés az, miért nem lépett közbe hónapokon át a hivatal, hiszen erre minden lehetősége megvolt.” Az EZP már 2007-et is több mint 200 millió koronás (6,63 millió eurós) veszteséggel zárta. Hasonlóan vélekedik Viliam Novotný (SDKÚ) is. „Leszögezhetjük, hogy a hivatal az Európai Egészségbiztosító esetében nem cselekedett, vagy azért, mert szakmaiatlan és határozatlan volt, vagy azért mert politikai nyomás nehezedett rá, vagy mindkét okból” – jelentette ki Viliam Novotný. Az SDKÚ nem zárja ki, javasolni szeretnék Richard Raši egészségügyi miniszternek, hogy hívja vissza posztjáról a felügyelet vezetőjét, Richard Demovičot. A koalíciós pártok egyelőre nem fontolgatják leváltását, ők elsősorban a Rudolf Zajac egészségügyi miniszter idején elfogadott törvényekben keresik a hibákat. Bastrnák szerint a hivatal az EZP csődjének bejelentése után is hibázott. „Azonnal el kellett volna adnia az ügyféltörzset, hiszen volt egészségbiztosító, mely jelezte az érdeklődését, és az így befolyt pénzből csökkenthették volna az EZP tartozásait” – véli Bastrnák. A klienseket a hivatal ideiglenesen a Közös Egészségbiztosítóra bízta, az átmeneti állapot azonban még ma is tart. A hivatal elutasítja az ellenzék vádjait, mind a politikai befolyásoltságot, mind a szakmaiatlanságot. „Nem voltunk tétlenek, hanem kényszerfelügyeletet készítettünk elő” – nyilatkozta lapunknak a felügyelet szóvivője. Milan Michalič szerint az EZP-nél végzett könyvvizsgálat alapján arra jutott a hivatal, hogy a biztosító nem lesz képes teljesíteni a törvényből adódó kötelességeit, ezért a kényszerfelügyelet alá helyezés látszott az legelfogadhatóbb megoldásnak. „Mielőtt azonban meghoztuk volna a végleges döntést, a biztosító részvényese bejelentette, hogy megszünteti az intézményt, és csődeljárást kér a biztosító ellen” – magyarázta lapunknak Michalič, aki szerint akkor már semmit sem tehettek. A hivatal azonban csak április végén kezdte előkészíteni a kényszerfelügyelet elrendelését, amikor az már késő volt. (-sán, lpj)