Feléledtek a kádári reflexek
MTI-ÖSSZEFOGLALÓ
Magyarországon megszűnt a demokrácia és a köztársaság, de ebbe a magyarok többsége nem fog beletörődni, mert szabadságban akar élni – hangzott el a Bibó István Közéleti Társaság emlékülésén, melyet a Magyar Köztársaság kikiáltásának 65. évfordulója alkalmából tartottak Budapesten.
Kende Péter akadémikus, a társaság elnöke felidézte, hogy a szabályosan megválasztott magyar Országgyűlés 1946 februárjában iktatta először törvénybe a köztárasági államformát, amely a békés együttélés vitatható és javítható, tehát demokratikus kereteit alkotja, melyek között elkerülhető a „faji gyűlölködés mocsara” és a „szélsőséges önzés posványa”. Nyugtalanság érezhető az országban amiatt, hogy mi történik a két évtizede helyreállított parlamentáris, szabadelvű köztársasággal. A tudós felvetette: vajon a tavalyi választások számarányában lenyűgöző eredményére hivatkozással bármi érvényteleníthető, felforgatható-e. Kende szerint a mai magyar közvélemény nem törődik bele a demokrácia temetésébe, és bár korai lenne még határozott ellenállásról beszélni, de a társadalom nem nyeli le szó nélkül a történteket. Lehet számítani európai támogatásra is, de a magyar társadalom fogja meghatározni a továbblépés irányát. „A magyar nép többsége szabadságban akar élni” – jelentette ki Kende .
„Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk” – Mikes Kelemen rodostói leveleiből származó idézettel kezdte felszólalását Debreczeni József közíró, aki szerint azért jelenthető ki a magyar demokrácia és köztársaság megszűnése, mert a hatalom minden féket és ellensúlyt felszámolt, ellehetetlenített vagy megszállt: az Országos Választási Bizottságot, az Országos Rádió és Televíziós Testületet, a Költségvetési Tanácsot. Mindenhol az első számú vezető emberei ülnek, az ő keze elér mindenhová – jegyezte meg. A jogállam felszámolását jól példázza az Alkotmánybíróság sorsa: a testületbe csak a kormánypárt jelöltjei kerülhettek be, amikor a hatalomnak nem tetsző döntést hozott, korlátozták hatáskörét. De a szakmai, társadalmi egyeztetések nélkül zajló törvényhozási dömping, az új legfőbb ügyész személye is ebbe az irányba mutat, egyedül a független bíróságok tevékenysége jelzi, hogy a jogállam itt-ott még működik. A köztársaság és a demokrácia felszámolását jelzi a szabadságjogok – a magántulajdon, a sztrájkjog, a sajtószabadság – korlátozása csakúgy, mint azok a jelek, amelyek arra utalnak: a hatalom mindent megtesz, hogy megakadályozza versenyképes alternatíva fellépését a következő parlamenti választásokon. Azonban ennek a politikának nincsenek gazdasági erőforrásai, kemény nemzetközi pénzügyi korlátokra számíthat. „Európa Chavezének” nincsenek venezuelai olajmezői – jegyezte meg a közíró Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselőre célozva, aki Orbán Viktort Venezuela populista vezetőjéhez hasonlította.
Kuncze Gábor volt szabad demokrata országgyűlési képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy Magyarországon hazárdjáték folyik, az emberekkel újrajátszatják a 20. századot. „A mai kormány hisz az elnyomó rendszer mindenhatóságában” – jelentette ki az SZDSZ korábbi elnöke, aki szerint feléledtek a „kádári reflexek”.