Öt esztendeje sújtott le a terror a brit fővárosra

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Öt éve, 2005. július 7-én kora reggel négy hátizsákos fiatalember szállt fel a Londontól északra fekvő Luton kisváros pályaudvarán a londoni King's Cross állomásra tartó vonatra. A biztonsági kamerák által jól láthatóan és szinte végig rögzített utazás részvevői a King's Crosson rövid megbeszélés után szétváltak, négyen négyfelé indultak.

Mintegy negyedórával később a brit televíziók egyszerre jelentették gyorshírben, hogy „komoly incidens” történt a londoni metróhálózaton, valószínűleg „feszültségmegugrás” miatt sebesülésekkel járó robbanások voltak több állomáson. A teljes, 12 fővonalból álló, 400 kilométeres hálózatot leállították – erre a II. világháború óta nem volt példa –, és minden állomást kiürítettek, több százezer utast a felszínre parancsolva a reggeli csúcsforgalomban.

Ekkor már megjelentek az első véres, kormos arcú, égett ruhájú sebesültek is, és rövid idő alatt megdőlt a feszültségmegugrás elmélete, átadva helyét a terrortámadás bizonyosságának. Ezt végleg megerősítette a három metrórobbantás után, egy órás „késleltetéssel” végrehajtott újabb merénylet, amely egy piros, emeletes londoni városi buszt vetett szét a British Museum közelében.

Egyszerű volt a módszer

Az áldozatok pontos számát napokig nem sikerült megállapítani, mivel a mentőalakulatok alig fértek hozzá az összeroncsolódott szerelvényekhez a szűk, évszázados metróalagutakban. A végső mérleg: 52 halott és hétszáznál több súlyos sérült.

Londonban egyszerűbb módszert választottak a merénylők, mint az amerikai 9/11 repülőgép-eltérítők: négy hátizsákot megtömtek robbanószerrel, majd felszálltak három metrószerelvényre és a 30-as buszra, s megnyomták a gombot.

A leglényegesebb különbség azonban nem ez volt, hanem az – és a brit terrorelhárítást annak idején ez rémítette meg a leginkább –, hogy a londoni merényleteket brit állampolgárságú, Nagy-Britanniában felnőtt, vagyis – keserű iróniával a labdarúgásból átvett, azonnal meghonosodott angol zsargon szerint – hazai nevelésű (home-grown) terroristák követték el. Olyanok, akik addig, a látszat szerint, példás családi életet éltek, tisztes állásuk volt, és így soha nem tűntek fel a belső elhárítás folyamatosan pásztázó, gyanús jelek esetén villanó radarernyőjén.

Rém kedves ember

A 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletek elkövetői külföldről érkeztek, és a korábbi nagyszabású nyugati merényletek zömét is „utazó terroristák” hajtották végre.

A londoni vérengzés előzetes felderítésének nehézségét jól illusztrálja, hogy az öngyilkos merénylőcsoport vezetője például közmegbecsülésnek örvendő általános iskolai tanárként dolgozott Leedsben. A pakisztáni szülőktől Nagy-Britanniában született Mohammad Siddique Khan a Beeston városrész egyik iskolájában főleg bevándorlók gyermekeinek tanulmányi előrejutását segítette, és a szülők, valamint a tantestület későbbi beszámolói szerint kedvessége és végtelen türelme miatt rendkívül népszerű volt.

Zavahiri is feltűnt

Hogy a kedves általános iskolai tanár ki is volt valójában, az kiderült egy videofelvételből, amely néhány héttel a merényletsorozat után került elő. A felvételen Khan egyebek mellett azt mondta, hogy háború folyik a Nyugattal, és ő e háború katonája. A filmen feltűnt Ajmán az-Zavahiri, az al-Kaida terrorszervezet második számú vezetője is, aki közölte, hogy a pusztítást Tony Blair akkori brit kormányfő politikája hozta Londonra, és további merényletek várhatók.

Egy másik merénylő, Shazad Tanweer a leedsi Wortley High School középiskola egyik legtehetségesebb diákja és kiemelt sportolója volt, és kitűnő eredménnyel került be a leedsi egyetem sporttudományi karára.

Övenkét acéloszlop

A londoni robbantássorozat 52 ártatlan áldozatának tiszteletére Londonban már tavaly emlékművet emeltek. A Hyde Parkban felavatott műalkotás 52 rozsdamentes acéloszlopból áll. A 3,5 méter magas szürke oszlopokat úgy helyezték el, hogy egy-egy csoportban annyi oszlop álljon, ahányan az egyes helyszíneken életüket veszítették. A legsúlyosabb pusztítás helyét, a King's Cross állomás alatti metróalagutat például 26, egymás közelében emelkedő oszlop jelképezi, itt ugyanis ennyi utast ölt meg az öngyilkos merénylő pokolgépe.

Tegnap a Hyde Park-i emlékműnél helyezték el David Cameron brit miniszterelnök koszorúját, de a megemlékezések az áldozatok hozzátartozóinak kérésére hangsúlyozottan csendesek, szűk körűek voltak.