2012. május 26. szombatMa: Fülöp (HU), Dušan (SK)Holnap: Hella (HU), Iveta (SK)« Küldj képeslapot!
Oroszország – mint Churchill mondta – olyan talány, amely egy rejtély mélyén titokzatosságba burkolózik

Cikk a nyomtatott kiadásból Oroszországban nagy változások nem várhatók

Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása

A liberális elnök feladatai között található a globális felmelegedés kezelésében való előrelépés is (SITA-felvétel)

MTI-ISMERTETÉS

Oroszországban jelentős változások nem várhatók az új évben sem, hacsak az nem számít annak, hogy újra jelentősebb szerephez jutnak a világ kremlinológusai, akik most azt kutatják, Vlagyimir Putyin kormányfő vagy Dmitrij Medvegyev elnök kezében van-e a hatalom.

A nemzetközi nagypolitikában lehetnek fejlemények, de a posztszovjet térségben a Kreml eddigi törekvéseit folytatja. S eközben továbbra sem nő a termelő ágazatok aránya a gazdaságban, mely ezután is az energiahordozók árától függ. A belpolitikában pedig szinte bizonyosan minden marad a régiben.

Hamarosan aláírják a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló START szerződést, amelynek elődje, az 1991-ben megkötött START I. 2009 decemberében járt le. A Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépése után az orosz–amerikai kapcsolatok „újraindítása” jegyében a régi lejártáig alá akarták írni az új szerződést. Az idő szűknek bizonyult, de a végleges megállapodás mindkét fél szerint közel van.

A Kreml várhatóan tovább munkálkodik az EU-hoz és a NATO-hoz fűződő kapcsolatai javításán, de ez lassú folyamat, mert mindkét viszonyt komoly feszültségek terhelik: az EU-val az energiabiztonság és az Oroszország Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozása kérdésében, a NATO-val annak keleti terjeszkedése miatt.

A posztszovjet térségben Moszkva bizonyára tovább igyekszik erősíteni befolyását. Vlagyimir Putyin elnökként folytatott külpolitikájának ez volt az egyik alapköve, s ma is ez Moszkva egyik fő célja. Ennek megfelelően tovább fáradozik majd a Független Államok Közösségének (FÁK) és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), továbbá az utóbbi katonai komponensének megerősítésén. Ehhez továbbra is bevet minden eszközt, s erre szükség is lesz, mert a partnerek egyre több anyagi támogatást, kőolaj- és gázár-kedvezményt préselnek ki Moszkvától.

Az orosz gazdaság helyzete idén is a bevételek legjelentősebb tételét alkotó kőolaj és földgáz világpiaci árától függ. Mivel ezek az előrejelzések szerint némileg emelkednek 2010-ben, a válság okozta – 2009. második félévében 10,9%-os – zuhanás után a GDP a hivatalos tervek szerint 6%-kal nő, nem hivatalos becslések szerint megőrzi szintjét. Eközben valamelyest csökken az év végén 3 trillió rubel körüli költségvetési hiány, és talán a 6-8 milliós munkanélküliség is.

A hatalmas kőolaj- és földgáz-kitermelő ipar hozza a bevételeket, és Oroszország továbbra is az energiahordozók exportjára építi gazdaságát, melyben valószínűleg nem nő a termelő ágazatok aránya. Noha ezt Putyin még elnökként követelte, s Medvegyev hivatalba lépése óta szüntelenül hangsúlyozza szükségességét, e téren nem történik semmi. Folytatódik a csődbe jutott hatalmas állami cégek, például az AvtoVAZ támogatása. Növekszik az állami tulajdon aránya a gazdaságban. Eközben meghirdették az újabb nagyarányú privatizációt. Még nem tudni, mely állami vállalatokat bocsátják áruba, de Moszkva ebből 80 billió rubel bevételre számít 2010-ben.

Az orosz belpolitika továbbra is átláthatatlan marad. Amint Winston Churchill volt brit miniszterelnök mondta, „Oroszország olyan talány, amely egy rejtély mélyén titokzatosságba burkolózik”. Az orosz politológusok és a reneszánszukat élő külföldi kremlinológusok egyaránt azt mérlegelik, kié a hatalom: Vlagyimir Putyin volt elnöké, aki ma kormányfő, vagy az alkotmánynak megfelelően Dmitrij Medvegyev államfőé, akit Putyin jelölt ki utódának.