Elég érett már az iskolához?

(Illusztrációs fotó: sxc.hu)
ELEMZÉS
Az iskolaérettség összetett kérdés, a javaslatot tevő szakembernek számos szempontot kell figyelembe vennie. Az iskola rendje mindenkire érvényes szabályokon alapul. Olyan szabályokon, amelyeknek betartását korábban soha senki nem várta el a gyermektől. Az új helyzethez való alkalmazkodás készsége számos összetevőből áll, mindenekelőtt a megváltozott helyzet megértéséből.
Az iskolában nem csupán mindennapi tevékenységét és viselkedését határozzák meg, de fordulatot hoznak beállítottságaiban is. Feladatainak ellátása során egyfajta kötelességtudat fejlődik ki a gyermekben, tetteit mindinkább saját kitűzött, immáron távolabbi céljai is motiválják. Nő a gyermek önuralma, az óvodás korra jellemző hirtelen ötlettől vezérelt cselekvéseket felváltja a „mindennek megvan a maga ideje” elv vezérelte viselkedés. A gyermek motivációi között egyre hangsúlyosabbá válik a teljesítmény: új dolgokat megtanulni, készségeket elsajátítani, s ezáltal valami újat létrehozni.
Talán furcsának tűnik, hogy a kisgyermek az egyik napról a másikra megjelenő elvárásokhoz milyen meglepően gyorsan alkalmazkodik. A rejtély kulcsa a gyermek fejlődési folyamatában keresendő, melyben a 7. év körül fordulat következik be. A változásnak mind testi, mind pszichés jelei ismertek. 5,5-7 éves korban következik be az első nagy alakváltozás, ennek során a test korábbi arányai megváltoznak, a gyerekek sokkal nyúlánkabbá válnak, megjelenik a kisfiús-kislányos alkat.
A fordulat pszichés vonatkozásai közül kiemelendő, hogy csökken gondolataik emocionális tartalma, vágyaik azonnali teljesedésének igénye már nem nyom el minden mást, képesek várni (és bizonyos szinten tervezni is), amellett, hogy a környezet elvárásai is egyre erősebben jelennek meg indítékaik alapjaként. Társas kapcsolataikban is fordulópont következik be. A család biztonságot jelentő arcai felől egyre inkább fordulnak a kortársaik felé.
Az esetek többségében az iskolai foglalkozásokra való alkalmatlanság nem az értelmi képességek hiányát jelenti, hanem azt, hogy a szigorú szabályokhoz való alkalmazkodásnak még nem jött el az ideje. Természetesen az általános alkalmazkodási követelmények mellett az iskolába kerülő gyermekektől bizonyos értelmi képességet is elvárnak. Bármily szigorúnak is tűnnek az aggódó szülő szemében e követelmények, az ép értelmű gyermekek általában könnyedén teljesítik ezeket, sőt, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyerekek értelmi fejlettségüket tekintve előbb válnak iskolaéretté, mint viselkedésükben. Többségük aránylag kevés zökkenővel beszokik az iskolába, ugyanis az iskolához szükséges képességeket nem kell külön tanítani, azok a fejlődés során maguktól megjelennek.
Mindezek ellenére ebben az életkorban még nagyok az egyéni eltérések. Nem ritka az olyan gyerek, aki számára a betűk felismerése már nem kihívás, másokat inkább a számok érdekelnek, de az sem jelent lemaradást, ha a betűkkel, számokkal még nem barátkozott meg. Néhány általános szempont alapján magunk is viszonylag megbízható képet kaphatunk gyermekünk iskolaérettségéről.
Fizikai alkalmasság:
u a gyermek már elért bizonyos testi fejlettséget (kb. 110 cm-es testmagasság, 18 kg-os testsúly)
u túl van az első ún. alakváltozáson (eltűnt a kisgyermekekre jellemző pocak, a teste megnyúlt, karcsúbb lett)
u megkezdődött a fogváltás, az első tejfogak kihullanak, s megjelennek a maradandó fogak, általános jó erőnlét, ami a manapság meglehetősen nehéz iskolatáskák cipeléséhez és a huzamosabb egy helyben ülés miatt fontos
u egyértelműen felismerhető a gyermek jobb-, illetve balkezessége
Pszichés alkalmasság:
u a gyermek már várja az iskolát, ami bizonyos fokig a játékaiban is megjelenik
u a rábízott feladatokat elvégzi, tevékenységeit nem hagyja félbe
u képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a kortársaival
u nehézségek nélkül tud a csoportba beilleszkedni
u képes felnőttekkel való kapcsolat kialakítására, fenntartására
Szükséges képességek:
u képes tartósan (10-15 percig) lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével
u könnyedén megtanul rövidebb versikéket, mondókákat
u képes magát egyszerűbb összetett mondatokban kifejezni, nincs beszédhibája
u némi gyakorlatot szerzett már finom motorikus mozgásokban, rajzol, színez, fest, gyurmázik (természetesen nem művészi szintű alkotások létrehozása a cél, hanem a viszonylagos jártasság)
u legyen bizonyos szintű mennyiségfogalma (jól használja a kisebb-nagyobb, több-kevesebb fogalmát, igazodjon el az 1-10-ig terjedő számok közt). (vital.hu)



