A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL

Csokival jutalmazza

Mennyi édességet ehet egy ötéves gyerek? A férjem mindig csokival jutalmazza a fiunkat, ha elégedett vele. Énszerintem ez nem jó taktika, de nem hallgat rám. Nem akarom, hogy elhízzon, s egészségtelenül étkezzen.

Jelige: Édesség

Semmit nem jó eltúlozni, egyebek között az édességet sem, előbb-utóbb a gyerek látja majd kárát.

Napi csokiadagra sem kell rászoktatni, nyugodtan lehetnek olyan napok az életében, amikor nem eszik csokoládét. S főleg, amit meg kellene szívlelniük: nem csak a csokoládé jelenthet jutalmat. Sok minden mást is ki lehet találni, amivel örömet szerezhetnek a gyereknek.

Egy ilyen korú gyerek sokkal többre értékelheti, ha vele töltik a szabadidejüket, ha játszanak vele, mesét olvasnak neki, tanítgatják új dolgokra, olyan feladatokat adnak neki, amelyek fejlesztik a készségeit, kreatív módon, szeretettel többé, jobbá alakítják.

Ha valami újat megtanul, meg kell érte dicsérni, örülni, annak, hogy milyen ügyes. Kivételes alkalmakkor persze csokival is meg lehet duplázni a dicséretet, de ne az legyen a fizetség minden jóért.

Könnyen csokifüggővé válhat a gyerek, amitől aztán később csak nagy lemondások árán tud majd megszabadulni.

Bármilyen függőség bilincs az emberen, mert szabadságától fosztja meg. Ezért bár szereti a gyerek a csokoládét, és mérhetetlen örömöt fejez ki, ha ezzel jutalmazzák, de nem biztos, hogy a szülő jó szándéka valóban jó cselekedet is. Éppen ezért a szülőnek át kell jól gondolnia, mikor mivel jutalmaz és fenyít, hiszen ezen sok minden múlik. A szülő a felnőtt, a tapasztalt, neki kell bölcsebbnek lennie, s nem a gyereknek. Azzal, ha minden óhaját, kívánságát teljesítik, még nem biztos, hogy ezzel jót is tesznek.

Ha történetesen a csokoládét adagolják nála, akkor biztosak lehetnek abban, hogy ezzel kárt is okoznak neki. A pillanatnyi öröm, amíg behabzsolja, később megköveteli az árát. A függőségen kívül akár más betegségek előidézője is lehet. A fejlődő szervezetre káros az egyoldalú táplálkozás. Testének sokféle anyagra van szüksége ahhoz, hogy zavartalanul és harmonikusan fejlődjön.

Ráadásul a túl sok édesség fogyasztása elhízáshoz vezethet, az elhízás kevés mozgáshoz, ezért aztán lustábban mozog majd, mint a vele egykorúak, a többi gyerek ezért kineveti, kiközösíti, aminek következtében magába roskad, zárkózott lesz, elmegy a kedve még a tanulástól is, nem látja majd értelmét, hogy minek is tanuljon. Folytathatnánk tovább is a sort a feltételezett következményekkel, amelyek semmi jóhoz nem vezetnek, pedig abból indultunk ki, hogy a szülő csak jót akart a gyerekének.

Azt ajánlom, ne jutalmazzanak étellel, főleg ne egészségtelen falatokkal, nagy rendszerességgel, mert az nem vezet jóra. Amikor a férje gyermekük csillogó szemében gyönyörködik, ha csokit ad neki valamilyen dicséret kíséretében, akkor gondoljon arra is, ezzel nemcsak örömet okoz neki, hanem bánatot is, ami esetleg később jelentkezik majd az életében.

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ezentúl nem ehet csokoládét a kisfiuk, hanem azt, hogy egy legyen a sok közül, amivel megjutalmazzák. Így elkerülhetik azt, hogy egyoldalúan táplálják, valamire rászoktatják, függővé teszik.

Nagyobb meglepetésként éli meg a gyerek a változatosságot, mert nem fogja tudni, hogy most mivel lepik meg.

Ha előre felkészülve várja a kiérdemelt csokoládét, már nem is úgy fogja fel, mint jutalmat, hanem mint a kötelező reggelit, ami jár neki, hogy ne legyen éhes.

Legyenek találékonyak, kreatívak, igyekezzenek változatossá tenni a dicséretekhez járó ajándékokat, értéknek tüntetni fel a dicséretet, s a szülő örömét, amit gyermekük képes volt előidézni.

Bizonyára örül majd annak is, ha együtt bolondozhat önökkel, önfeledten játszhat, tátott szájjal hallgathatja szebbnél-szebb történeteiket, meséiket.

Rájön majd, hogy a csokinál van nagyobb érték is a világon. S nem fogja zokon venni, hogy egy-egy dicséret mellől elmarad a megszokott édesség. Ha eleinte furcsállaná, hogy nem kap olyan sűrűn csokoládét, mint ez idáig, akkor magyarázzák el neki, mi vezette önöket a változáshoz, hogy ezzel próbálják megelőzni egyes komoly betegségek kialakulását, s egyáltalán azt, hogy egészségesen fejlődjön. Ez lesz a legjobb megoldás mindhármuk számára. Lehet, hogy egy-két napig durcáskodni, követelőzni fog a gyerek, de ne hagyják meglágyítani a szívüket, mert ezzel csak a gyereknek tesznek rosszat.

Dr. Hadas Katalin

pszichológus