A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL

Hogyan bátorítsam?

A négyéves kislányom nagyon szégyenlős, ha társaság jön hozzánk, bebújik az asztal alá. Én sosem voltam ilyen. Hogyan bátorítsam? Mitől fél? Hiszen barátok, rokonok járnak csak hozzánk, nem idegenek.

Jelige: Szégyenlős

Hogy mitől fél, azt ennyi információ alapján nem tudom megmondani. De: a kislánya olyan életszakaszban van, amikor élénken működik a fantáziája, s néha még a valóságot is összekeveri a saját fantáziájában teremtett világgal. Lehet, hogy csak elképzel valami olyat a látogatókról, ami miatt aztán félelembe kergeti saját magát. az ő fantáziájában ezek a felnőttek átváltozhatnak borzalmas, rosszakaratú emberekké, akik ártani akarnak, ezért inkább látni sem akarja őket.

Nem tűnik ki a leveléből, hogy más módon is tudtára adja-e környezetének a kislánya, hogy fél a vendégektől, vagy csak azzal, hogy bebúj az asztal alá. Ez ugyanis jelenthet mást is. A gyereknek nincs kedve szórakozni a vendégekkel, nem akarja őket sorra lepuszilni, válaszolni kérdéseikre, hogy: Hogy vagy? Hogy tetszik az óvodában? Úgy érzi, ezekre nem tudna válaszolni, nincs kedve szórakozni Abból meg már torkig elege van, hogy minden újabb találkozás alkalmával konstatálják, mennyit nőtt. Vagy lehet, éppen az ellenkezőjét nem szereti: azt, hogy kicsinek látják, akihez gügyögni kell, nem lehet velük semmi okos dologról beszélgetni. De mivel ezeket az érzéseit képtelen szavakba önteni és elmondani, ezért viselkedésével protestál.

Lehet, ön nem volt ilyen, de az is lehet, csak nem emlékszik a hasonló megnyilvánulásaira. Kérdezze meg a saját édesanyját, hogy ebben a korban ön hogyan reagált hasonló helyzetekben? Lehet, hogy rosszul emlékszik, s a mama egészen másról számol majd be. Akár viselkedett így, akár nem, kérdezze meg az édesanyjától azt is, vajon minek tulajdonítja azt, hogy ön képes volt másképpen viselkedni.

Azért egyszer viccből azt is megteheti, hogy csak úgy heccből, persze olyankor, amikor nincsenek vendégek a házban, bebúj az asztal alá a kislánya szeme láttára. Ezt a helyzetet pedig beszéljék meg. Miért jó az asztal alá elbújni? Mitől véd meg az asztal? Mire jó az, hogy ott kint zajlik az élet, itt pedig félre lehet vonulni. Kérdezze meg, mire szokott gondolni az asztal alatt? Mi jár olyankor a fejében? Mit csinálna akkor, ha ez az asztal, sem más asztal nem lenne a szobában?

A kislánya olyan korban van, amikor spontán játékkal sok minden megoldható. Vonuljanak félre játszani. A játék tárgya pedig legyen az, hogy az állatkák vagy babák látogatóba mennek egymáshoz. Szólaltassa meg a kislányát, mondja el, ki mit mond, hogy érzi magát. Mi félelmetes lehet azokban, akik látogatóba mennek? Miért kell félni tőlük? Vagy mi az oka, hogy mindig az asztal alá bújik, ha vendégek vannak önöknél?

A következő fontos dolog: ha vendégeket várnak, azt közöljék a kislányukkal is, hogy ki vagy kik jönnek ma látogatóba önökhöz. Ne lepődjön meg, ha beállítanak, legyen rá felkészülve. A vendégségbe érkezőkről mindig csak jót mondjon nekik, meg azt, hogy milyen jó, hogy jönnek, mi mindenről fognak beszélgetni. Ha gyereket is hoznak magukkal, akkor megtervezhetik, hogy mit és mivel fogjak játszani.

Hasonlóan készítse fel arra is, ha önök mennek valakikhez látogatóba. Mindig előre sorolják fel, ki mindenki lakik ott, ha rokonok, milyen rokonok, hogy hívják őket, esetleg valami más fontos információt is mondhat róluk.

Ha rájön arra, hogy tényleg félelem okozza nála ezt a viselkedést, s otthon nem boldogul vele, vigye el pszichológushoz, aki terápia segítségével képes lesz úrrá lenni a helyzeten, s ha nem is rögtön, az első találkozás alatt érnek el a siker kapujába, de idővel sikerülnie kell a terápiás beavatkozásnak. Ne bagatellizálja el a dolgot, ha egyik szakembernél nem járnak sikerrel, keressen újat, akivel jobban tudnak majd együtt dolgozni. Ha nem is lesz szüksége a kislányának terápiára, de látni fogja, mennyire igyekszik törődni vele, abbahagyja ezt a fajta viselkedést csak azért, hogy önnek örömet szerezzen.

Dr. Hadas Katalin

pszichológus