2012. február 10. péntekMa: Elvira (HU), Gabriela (SK)Holnap: Bertold (HU), Dezider (SK)« Küldj képeslapot!
A politikai pártok és a civil szféra között a helyi intézményekben folyó minőségi munka jelentheti a kisebbségi önszerveződés legbiztosabb alapját

Cikk a nyomtatott kiadásból Másodszor avattak végzősöket a Selye János Egyetem Tanárképző Karán

Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása

A Selye János Egyetem Tanárképző Kara hétfőn tartotta végzős hallgatóinak diplomaosztó ünnepségét. A 2009/2010-es tanévben összesen 190 diák – 93 nappali, 97 levelező tagozatos hallgató – fejezte be eredményesen tanulmányait. A hároméves alapképzés után a kétéves mesterképzés követelményeinek teljesítésével a végzősök magiszteri fokozatot szereztek. A végzettek közül 75 fő kétszakos tanári diplomát, 115 hallgató pedig tanítói képesítést kapott.

190 diák – 93 nappali, 97 levelező tagozatos hallgató – fejezte be eredményesen tanulmányait

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

A diplomaosztó ünnepségen Tóth János rektor képviseletében Csiba Péter rektorhelyettes osztotta ki a rektori díjakat és különleges ösztöndíjakat. A legjobb tanulmányi eredményekért járó rektori díjat Hykes Tamara, a legjobb szakdolgozatért járó rektori díjat Méry Erzsébet, a rektori különdíjat pedig Forró Veronika kapta. Dékáni díjban részesült Farkas Tünde és Vicsápi Edit.

A tanárképző kar részéről Szarka László dékán, Liszka József és Mészáros Attila dékánhelyettesek, valamint Vajda Barnabás, a kar szenátusának elnöke vettek részt. A végzősök eskütételét és fogadalmát követően Szarka László adta át a magiszteri okleveleket és a sikeres államvizsgát, illetve a szakdolgozatok megvédését igazoló bizonyítványokat.

Ünnepi beszédében a dékán háromféle kihívásra és az ezekhez kapcsolódó feladatokra hívta fel a végzős egyetemi hallgatók figyelmét. Az egyetemi évek során megszerzett tanári és tanítói tudásra ma Szlovákiának, különösen Dél-Szlovákiának és a magyar nemzeti közösségnek talán nagyobb szüksége van, mint korábban. Jóllehet a komáromi egyetemről tavaly óta jelentős számban kerülnek ki végzős hallgatók, a szlovákiai össznépességen belül a magyar nemzeti közösség továbbra is messze elmarad az egyetemi végzettséggel rendelkezők országos arányszámától. Jórészt ez az oka annak, hogy az elmúlt években szemlátomást tovább növekedtek a különbségek a fejlett és fejletlen régiók, a nagyberuházásokkal ellátott, illetve a munkanélküliség által sújtott járások, körzetek, s ezeken belül a tehetős és a szegény családok között. Dél-Szlovákiában is érezhetővé váltak feszültségek a jól felszerelt központi oktatási intézmények és a létükért küzdő kisiskolák között. Ezt a növekvő esélyegyenlőtlenséget a központi kormányzati regionális politika újragondolása mellett elsősorban a szlovákiai magyar értelmiségnek kell megpróbálni kezelni. Szarka László azt is hangsúlyozta, hogy a politikai pártok és a civil szféra között éppen a helyi – városi és községi – oktatási, kulturális, közművelődési intézményeinkben folyó minőségi munka jelentheti a kisebbségi és regionális közösségi önszerveződés legbiztosabb alapját. Ennek megfelelően a most újonnan pályára kerülő fiatal magyar pedagógusoknak, közművelődési szakembereknek meg kell találniuk a helyi közélet megújításának, a gazdasági, kulturális, oktatási szféra helyi és regionális együttműködésének eddiginél hatékonyabb formáit.

Külön kitért a dékáni köszöntő a kiegyensúlyozott kétnyelvűség, a nyelvi egyenjogúság helyi és regionális feltételeinek megteremtésére, a dél-szlovákiai magyar és szlovák értelmiségi szereplők és intézmények kapcsolatainak, együttműködésének fontosságára. A végzős diákok nevében Farkas Tünde, Borbély Diana és Lukács Enikő mondott beszédet. Hangsúlyozták, hogy az egyetemen megszerzett tudásukat szeretnék mielőbb a szlovákiai magyar közösség szolgálatába állítani. Kiemelték a magyar tannyelvű egyetemi képzés lehetőségének a jelentőségét, a tanárképző kar tanszékein kialakult bensőséges, kollegiális és baráti viszonyok fontosságát, az egyes tanulmányi csoportokon belül létrejött közösségi együttműködést. (sje)