A közszolgálat átível a határokon

ÚJ SZÓ-INTERJÚ

Az MTV történetének egyik legnagyobb kihívása, hogy áttelepüljön az új gyártóbázisba – mondta korábbi nyilatkozataiban. Nyáron befejeződött a költözés. Most hátradőlhetnek?

A Magyar Televízió fél évszázadon át az egykori pesti Tőzsdepalotában működött, de erről már a hetvenes években kiderült, hogy nem alkalmas műsorgyártásra. Ezért valóban mérföldkő az MTV életében, hogy zökkenők nélkül átköltözött a modern televíziózás igényeinek megfelelő, kifejezetten tévének tervezett és épített gyártóbázisba. Ezzel azonban nem értünk az út végére. A műsorkészítő infrastruktúrát is modernizálni kellene, korszerű, összehangoltan működő, jövőálló technológiára volna szükség. Költséges nagyberuházásokban azonban jelenleg nem gondolkodhatunk.

A hírek szerint egyre aggasztóbb a Magyar Televízió gazdasági helyzete, noha az elmúlt négy évet nyereséggel zárták. Hogyan juthattak idáig?

Az MTV másfél éve működik választott elnök nélkül. A hatodik elnökválasztási kísérlet kudarca után – ami a politikai pártok konszenzusképtelenségének bizonyítéka, hiszen jelentkező akadt bőven – a tulajdonosi testület korábbi döntéseivel ellentétben nem járult hozzá hitel felvételéhez. Ezzel 2,45 milliárd forintos hiány keletkezett az MTV idei gazdálkodásában. Erre azonnal reagálnunk kellett a bevételek növelésével, a kiadások csökkentésével. Radikális lépések megtételére, közel félszáz szerződés felbontására, műsoros és személyi kiadások csökkentésére kényszerítették a vállalatot. Ezután hozták nyilvánosságra a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, amely 7,1 milliárd forinttal csökkentené az állam hozzájárulását a tulajdonában levő közszolgálati televízió működéséhez. Ezt tetézte, hogy a kormánypárt egyik képviselője módosító indítványában javasolta, hogy további 2,4 milliárd forintot is vonjanak el az MTV-től. Ez azért roppant érdekes, mert röviddel korábban éppen ő beszélt arról, hogy a Magyar Televíziónak több pénzre van szüksége a megfelelő mennyiségű és minőségű közszolgálati műsor előállításához.

Mi az oka annak, hogy kevesebb pénzhez jutnak jövőre?

Egyértelműen arról van szó, hogyan lehet azt az MTV-t ellehetetleníteni, amely ma a társadalmi párbeszéd első számú felülete. Nem mellesleg az sem szerencsés, hogy az „oszd meg és uralkodj” elve alapján próbálnak feszültséget kelteni két magyar közszolgálati társtelevízió között. A módosító indítvány ugyanis nemcsak azt javasolja, hogy az MTV-től vegyenek el, hanem azt is, hogy a kisebbik tévének, a Dunának adjanak a költségvetési javaslatban foglaltakon felül plusz 3,5 milliárdot.

Biztosítható-e így az MTV működése?

A kilátásba helyezett megszorítás elfogadhatatlan. A Magyar Televíziót büntetik, míg a többi közmédium az ideivel megegyező támogatást kap, vagy még több forráshoz jut, mint eddig. Senki nem mérte fel, hol vannak a rendszerben tartalékok, mi az, amin spórolni lehetne. Megdöbbentő, de még arról sem készült hatástanulmány, hogy az elvonás milyen következményekkel jár. Mi, televíziósok, tudjuk, hogy az MTV működését, infrastruktúráját, a közszolgálati feladatok ellátását alapvetően veszélyeztetné, ha a parlament megszavazná a törvényjavaslatot. De még bízom abban, hogy a józan ész diadalmaskodni fog...

Úgy tűnik, hogy a köztelevízió egyre inkább politikai csatározások kereszttüzébe kerül.

Magyarországon a választási kampány küszöbén állunk, és egyértelművé tettük, hogy kiegyensúlyozott és korrekt módon akarjuk informálni a társadalmat, ahogy tettük eddig, akár választott elnökkel, akár anélkül. Erre jöttek válaszul a költségvetési megszorítások, ami médiaháborús helyzetet generált. Ennek az MTV nem résztvevője, hanem elszenvedője. Ráadásul miután Magyarországon nincsen EU-konform médiafinanszírozás, a források megvonása még mindig eszköz a politika kezében.

Pedig a „költségvetési rövidpóráz” megnehezíti az objektív tájékoztatást. Erre határon túli magyar újságíró-szervezetek is felhívták a figyelmet.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója kifejezte az aggodalmát. Kifogásaikat a három legfőbb magyar közjogi méltósághoz juttatták el. Levelükben volt egy nagyon kifejező mondat: azt az igényt hangsúlyozták a határon túli kollégák, hogy „a nézők számára a Magyar Televízió hírforrás, s ne a hírek szereplője legyen”.

A Magyar Televízió az utóbbi években kitartóan építette a határon túli kapcsolatokat. Ön nemrég az Erdélyi Magyar Televízió támogatásáról írt alá megállapodást. Miért tartotta fontosnak ezt akkor, amikor az MTV maga szűkölködik az anyagi javakban?

A Magyar Televízió közszolgálati feladatából fakad az anyaországon kívüli magyar intézményekkel való kapcsolatok folyamatos bővítése. Az MTV nem csak a határon túli műsorok egyedülállóan széles kínálatával szolgálja a külhoni magyarság ügyét. Évek óta teljesen díjmentesen biztosítjuk a Kárpát Expressz, az Átjáró, a Kézfogás és a Sírjaik hol domborulnak című műsorainkat a magyar nyelvű televíziós csatornáknak. Az ön által említett marosvásárhelyi találkozón is egy hasonló megállapodást kötöttünk az Erdélyi Magyar Televízióval. Az MTV a kezdetektől segítette az új médium létrejöttét, 2006-ban elsőként ajánlottuk fel támogatásunkat a csatornának.

Más határon túli együttműködési megállapodás is szerepel terveiben?

A már meglévő támogatási szerződéseket követően az Újvidéki Televízióval állapodhatunk meg legközelebb.

Vannak, akik szerint a közszolgálati televíziók „skanzenbe” zárják az anyaországon kívül élőket a kifejezetten nekik szóló műsorokkal. Ön szerint szükség van ezekre a tematikus adásokra?

Igen, mert a tematikus műsorokban lényegesen bővebben, a fontos részleteket kibontva lehet foglalkozni egy kisebb közösséget érintő témával. Emellett teret kell adni a határon túli magyarságot érintő ügyeknek más kulturális és hírműsorokban – így is teszünk. Ezért hívunk meg rendszeresen kárpát-medencei politikusokat a közéleti és hírháttér műsorokba, például Az Estébe, A szólás szabadságába, vagy az MTV új reggeli adásába, a Ma Reggelbe. (m)