Környezetromboló EU-s projektek

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A CEE Bankwatch és a Föld Barátai Európa minden évben összeállítja azoknak a közép-európai fejlesztési projekteknek a listáját, amelyek szerintük a legtöbb kárt okozzák a környezetnek. Csehországban ezúttal 12, Magyarországon és Lengyelországban 5-5, Szlovákiában és Bulgáriában 4-4, Észtországban 2, Macedóniában pedig egy uniós beruházást ítéltek károsnak.

Szlovákiai legek

Az összeállításban szereplő négy szlovák projekt a szervezet szerint összesen 3,047 milliárd eurós befektetést igényel. A listán a szenicei (Senica) hulladék-feldolgozó mellett, a trencséni vasútvonal modernizációja, a D1-es autópálya Nagyturány (Turany) és Gombás (Hubová), valamint az R1-es gyorsforgalmi út Besztercebánya és Rózsahegy közötti szakaszának az építése is szerepel. A városi önkormányzat által kezdeményezett szenicei hulladékfeldolgozóban műanyag hulladékot dolgoznának fel, a végtermék pedig könnyű fűtőolaj lenne. Az előzetes tervek szerint az építése 10 millió euróba kerülne, ennek az összegnek azonban csak az 5 százalékát állná az önkormányzat, míg a fennmaradó részt uniós támogatásokból finanszíroznák. A CEE Bankwatch szerint már a környezeti hatásvizsgálatokkal is gondok akadtak, hiszen ezek nem adnak megnyugtató magyarázatot a gyártási folyamatokra.

Az V. páneurópai közlekedési folyosó részét képező Pozsony–Zsolna–Kassa vasútvonal Trencsénen áthaladó szakaszával kapcsolatban a legfőbb kifogás, hogy ez a városon haladna keresztül. Az építkezés jelentősen megváltoztathatja a város életét, több családi házat és újonnan épített üdülőket kellene lebontani. A D1-es autópálya Nagyturány és Gombás közötti szakaszával kapcsolatos munkálatok a jelentés szerint felbecsülhetetlen károkat okoznak majd a NATURA 2000 területek közé sorolt régió növény- és állatvilágban. Az Európai Unió által létrehozott „Natura 2000 területek” egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A projekttel kapcsolatban aggodalmukat fejezték ki a civil szervezetek, a környezetvédelmi szakemberek és az Európai Bizottság is. A negyedik káros hazai projektnek az R1-es gyorsforgalmi út Besztercebánya és Rózsahegy közötti, mintegy 50 kilométeres szakasza számít, amely jelentős károkat okozna a nagy-fátrai és az alacsony-tátrai nemzeti parkban is.

Kétes metróépítés

Az öt magyar projekt 4,1 milliárd euróba kerülne. Ezek közül a legnagyobb a budapesti 4-es metró, amelynek megépítéséhez 170 millió euróval járul hozzá az Európai Unió, igaz, az eredetileg tervezett támogatási összeg jelentős csökkentése után. A jelentésben a szakértők azt írják, hogy a 12,7 kilométer hosszú, 16 állomásos metróvonal „a rosszul felhasznált közpénzek iskolapéldája”, elsősorban a túlméretezett infrastrukturális tervezés és a hibás közbeszerzési eljárások miatt. A szervezetek úgy látják, hogy csak a manipulált adatok miatt tűnhetett gazdaságilag műkö-dőképesnek az eredeti projekt, az első megtérülési számítások ugyanis nem voltak reálisak. A káros projektek listáján szerepel a Duna medrének kiszélesítése és mélyítése. A zöldszervezetek véleménye szerint az ezzel kapcsolatos munkálatok (gátépítés, folyószabályozás, mederkotrás, holtágak levágása) felbecsülhetetlen károkat okoznak majd a növény- és állatvilágban, az ivóvízellátásban, és rombolhatják „az utolsó, folyót is magában foglaló NATURA 2000 területek összképét”.

A tervezési szakaszban van még ugyanakkor a salgótarjáni biomassza-erőmű, a csongrádi vízlépcső, és egy Duna–Tisza-csatorna építése is, ezek összesen 2,5 milliárd eurós befektetésből valósulhatnak meg.

A csehek mindenkit leköröznek

A CEE Bankwatch a legtöbb kétes projektre Csehországban bukkant rá. A környezetromboló projektekre a csehek 4 milliárd eurót fordítanának, és a legkirívóbb esetek Szlovákia nyugati szomszédjánál is az autópályákkal és gyorsforgalmi utakkal kapcsolatosak. A Prágát a németországi Drezdával összekötő D8-as autópálya például a természetvédelmi területnek számító Cseh-középhegységen halad át, és hasonló a helyzet a cseh fővárost České Budějovicével összekötő gyorsforgalmi út esetében is. Az Olomouc–Břeclav és a Brünn–Bécs gyorsforgalmi utak olyan nevezetességek szomszédságában épülnek, amelyek az UNESCO listáján is megtalálhatók. (mi, Pf.)