Rosszul használtuk ki az uniós alapokat
SUSLA BÉLA
Pozsony. Az Európai Unió óriási lehetőséget adott Szlovákia számára is: a 2007-2013-as időszakban 11,4 milliárd eurót meríthet az ország a különböző uniós alapokból. Robert Fico kormánya azonban sok esetben elherdálta az anyagiakat, s a pénzosztásnál mindenütt jelen van a korrupció és a haveri alapú osztogatás, véli Dušan Sloboda, a M. R. Štefánik Konzervatív Intézet elemzője.
Véleménye szerint mely régiókba kellett volna legfőképpen irányulniuk az európai uniós alapokból származó pénzeknek?
Kormánypolitikusaink azt ígérték és ígérik még most is a polgároknak, hogy az európai uniós alapokból származó tételeknek köszönhetően csökkennek az eltérések Szlovákia egyes régiói között. Ennek ellenére sem a Mikuláš Dzurinda vezette kormány, sem pedig a jelenlegi, Robert Fico által irányított kabinet nem állította fel az uniós pénzekre vonatkozó játékszabályokat úgy, hogy azokból elsősorban az arra leginkább rászorulók profitáljanak. Tény, hogy Robert Fico kormánya néhány felhívásában deklarálja az ún. javallott elosztásokat az egyes kerületek számára, és lehetőséget ad az uniós alapok odaítélésére azon régiók számára, ahol magasabb a munkanélküliség. Egészében véve azonban ezt nem tekinti fő prioritásának. Ennek bizonyítéka, hogy a 2009-es év utolsó napjáig vonatkozóan a 2007-2013-as időszakra megszabott pénzeknek a 22 százaléka a Zsolnai kerületbe irányult, miközben ez a régió átlagon aluli munkanélküliséggel bír.
Hogyan látja ön, minek alapján osztogatták az uniós pénzeket?
A politikusoknak nem az volt a fő céljuk, hogy csökkentsék az eltéréseket az egyes régiók között, hanem az, hogy mindenáron kimerítsék az uniós alapokat. Ebből eredően egyáltalán nem hatékonyan használják fel és pazarolják a szóban forgó közeszközöket a túlfizetett termékekre és szolgáltatásokra. Az uniós alapokból származó pénzeket Szlovákiában korrupciós döntések alapján irányítják, s nem egy-egy adott város vagy község munkanélküliségi aránya a fő mutató, hanem a polgármester párthovatartozása.
Mely területeket kellett volna a kormánynak leginkább támogatni az uniós alapokból?
Elsősorban azt szeretném nyomatékosítani, hogy a kabinetnek nem szabadott volna ezekből az alapokból támogatni a magánszférát, tehát a kis- és középvállalatokat, továbbá az idegenforgalomban vállalkozókat és az ehhez hasonló ténykedéseket. A kiválasztott vállalkozók projektjeinek szelektív módon történő kiválasztása előnyben részesíti azokat a piacon a többiekkel szemben, akik nem jutottak ilynemű támogatáshoz. Úgyszintén nem szabadott volna ezekből az uniós alapokból támogatni az ún. szociális vállalatokat, amelyek nem hatékonyak, és korrupt alapon hozták azokat létre. A Fico-kormánynak arra kellett volna összpontosítania, hogy szűkítse a támogatási kört, előtérbe helyezve ezáltal a legfontosabb tényezőket, például a hiányzó közlekedési infrastruktúra kiépítését. Néhány régióban – főképpen Közép-Szlovákia déli részén, valamint Északkelet-Szlovákiában – hosszú távon probléma a munkanélküliséggel kapcsolatosan az, hogy a régiók települései igencsak szétszórtak, sok a kisebb falu, s azok nem képesek önállóan finanszírozni, illetve hatékonyan megvalósítani, hasznosítani a gyakorlatban egy-egy tervezetet. Ezeken a helyeken mindenképpen faluösszevonásokra lenne szükség, mert úgy egyértelműen könnyebb lenne meggátolni a hanyatlást.
Miképpen reagálhat az alapok alacsony arányú merítésére az Európai Unió?
Tény, hogy Szlovákia a 2007-2013-as időszakra megjelölt összegből csak alacsony arányban merített, s a 27 tagállam között ilyen vonatkozásban a huszonötödik a sorban. A fő mutató az EU számára azonban az, hogy a 2007-re megszabott tételt 2010 végéig kell hasznosítani. Ilyen szempontból Szlovákiának problémája van főképpen az informatizációs területtel, és gondok vannak a művelődés terén. A nagyobb baj tulajdonképpen nem is a határidővel van, hanem az anyagiak megfontolatlan tervezetekre való felhasználásával, a túlfizetett szolgáltatásokkal, meg a mindenütt jelen lévő korrupcióval.