Európai Valutaalap körvonalazódik

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

London/Athén. Új, nagy jelentőségű kezdeményezéseket tervez a német és francia kormány az euróövezeten belüli gazdasági együttműködés és ellenőrzés erősítése, és ennek egyik eleme az Európai Valutaalap (EMF) létrehozása érdekében – írta a tegnapi Financial Times. A gazdasági napilap szerint a két ország célja olyan szabályok és eszközök megteremtése, amelyekkel elejét lehetne venni, hogy egyetlen tagállam eladósodottsága ismét instabilitáshoz vezessen az euróövezeten belül, ahogy az most Görögország esetében is történt. A németek által kigondolt tervek között kemény büntetések is szerepelnének azon euróövezeti országokkal szemben, amelyek nem fogják vissza deficitet eredményező költekezésüket, vagy túlzott mértékű államadósságot halmoznak fel. Az ötletek között van a kohéziós alapokból ezeknek az országoknak folyósított támogatások leállítása, szavazati joguk ideiglenes megvonása az uniós miniszteri találkozókon, sőt az euróövezeti tagság felfüggesztése is – áll a Financial Timesban, amelyik idézi Nicolas Sarkozy francia elnököt, aki Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő (akit ma Barack Obama amerikai elnök is fogad) látogatása előtt kijelentette: Görögországot meg kell segíteni. „Ha létrehoztuk az eurót, nem hagyhatjuk, hogy egy euróövezeti ország elbukjon, hiszen akkor semmi értelme nem volt az euró megteremtésének“ – mondta Sarkozy. A francia elnök szavai arra utalnak, Párizs nagyobb készséggel nyújtana Görögországnak pénzügyi segítséget vagy garanciát, mint Németország. Ez nem csoda, mivel a két ország között egyre feszültebb a viszony, Görögországban már a német áruk bojkottjára szólítottak fel, mivel Josef Schlarmann, a német kereszténydemokraták egyik vezéralakja azt javasolta: a görögök adják el lakatlan szigeteiket. Ez sértő javaslat, ráadásul gazdasági szempontból sem lenne értelme, hiszen az április-májusban lejáró, közel 30 milliárd dolláros adósság törlesztésében a szigetekért maximum kapható 300 millió dollár jelentéktelen tétel volna. Az Európai Unió legkisebb költségvetési hiányával büszkélkedő Bulgária, és számos további balkáni ország bankrendszere is veszélybe sodródhat a görög válság miatt – figyelmeztet a Fitch Ratings, mivel Bulgária bankrendszerének közel harmada, Románia bankrendszerének 12%-a görög bankok kezében van. Számos további, nem EU-tag balkáni országban, például Macedóniában, Szerbiában és Albániában birtokolnak görög bankok 15-25% közötti részesedést. Márpedig a görög pénzintézetek finanszírozási költségei jelentősen emelkedni fognak, miután a csillagászati költségvetési hiány miatt leminősítették Görögországot. A Washington Post egyenesen odáig megy, hogy a görög adóssághegy az egész világ számára komoly kockázatot jelent. Ha Athén nem lesz következetes a megszorító intézkedések terén, akkor túl kockázatossá válnak a görög államkötvények, így nem fogják vásárolni, ami ellehetleníti a balkáni államot – állítja az amerikai lap. (MTI, Ng, só)