Athén megpróbál úrrá lenni a háborús helyzeten
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Athén. Az euró erősödött a dollárhoz képest (kedden még 10 havi mélypontra húzta le az áldatlan görög helyzet), a görög államkötvények hozamprémiuma pedig csökkent a tegnap bejelentett pótlólagos görög megszorítási csomag tartalmának megismerését követően. A görög kormány összesen 4,8 milliárd eurós pótlólagos költségvetési szigorítás mellett döntött, egyebek között az áfa két százalékpontos emelésével (19-ről 21%-ra), a szeszesitalok és a dohánytermékek jövedéki adójának növelésével és a közalkalmazottak fizetési prémiumának 30-35%-os csökkentésével (az alkalmazottak húsvéti és karácsonyi prémium mellett üdülési jutalmat is kapnak). Emellett szó van a nyugdíjkorhatár emeléséről is. A megszorítási intézkedések a költségvetési hiány csökkentését szolgálják, és megnyithatják az utat egy esetleges uniós támogatás előtt is – Georgiosz Papandreou holnap tárgyal Angela Merkel német kancellárral. Viszont a megszorítások miatt az országon sztrájkhullámok söpörnek végig, a közalkalmazottak március 16-ra jelentették be sorrendben harmadik 24 órás munkabeszüntetésüket.
Görögország az államcsődöt kockáztatja, ha nem hoz radikális pótlólagos intézkedéseket – figyelmeztetett még kedden a görög kormányfő, hozzátéve, hogy országa „háborús” helyzetben van. Georgiosz Papandreou szerint az országnak képesnek kell lennie arra, hogy más uniós országokhoz hasonló kamatszinten jusson hitelhez, vagy az eredmény „a katasztrofálisnál is rosszabb lesz”. Papandreou a parlamentben patetikusan hangsúlyozta, hogy további intézkedések szükségesek, és honfitársainak fájdalmas áldozatokat kell hozniuk, mivel az ország „a nemzeti túlélés harcát vívja”. Hangoztatta: a kormány arra kényszerül, hogy minden görög hozzájárulását kérje, a közszolgálatban dolgozóktól pedig azt, hogy elégedjenek meg kevesebbel. Görögországban hatalmasra, GDP-arányosan 12,7%-ra duzzadt az államháztartási hiány tavaly, amit három év alatt fokozatosan akarnak csökkenteni az Európai Unió által előírt 3 százalékra.
A kormány néhány hete jelentette be, hogy a deficit leszorítása céljából egyebek között befagyasztja a havi 2 ezer euró feletti nyugdíjakat, a legújabb tervek szerint már az összes nyugdíjat befagyasztanák. A rekord nagyságúra, 271 milliárd euróra duzzadt államadósság és a magas deficit okozta problémákat – elsősorban is a fizetésképtelenség veszélyét – a kormány sokkterápiával kívánja elhárítani. A dohányáruk, italok és az üzemanyag jövedéki adóját már jelentősen megemelték, az állami közszférában 10 százalékos fizetéscsökkentést terveznek, és bizonyos szakmákban megvonnák az eddigi adókedvezményeket.
A megszorítások ellenére félő, hogy az athéni kormány nem talál 53 milliárd eurót a 2010-ben esedékes adósságszolgálatának teljesítésére. És akkor még nem is esett szó arról a 30 milliárd euróról, amit az idei költségvetési hiány fedezetére fel kell hajtani. A görög katasztrófát az váltotta ki, hogy a kormány éveken keresztül (legalább 1999 óta) hamisított statisztikai adatokkal vezette félre az európai partnereit, továbbá a 2001-es eurócsatlakozás óta a jóléti kiadások sokkal gyorsabban nőttek (a nyugdíjak például már magasabbak, mint a nettó átlagjövedelem), mint a bruttó hazai össztermék. (El, MTI, Vg)