Bár közös a valuta, ám nemzeti az adóssághegy
HORBULÁK ZSOLT
Pozsony. Az utóbbi hetek gazdaságpolitikai híreinek egyik állandó témája Görögország államháztartásai helyzete. A költségvetési hiánya 12,7%, eladósodottságának mértéke elérte a 113%-ot. Görögország és néhány másik eurózóna tag problémái miatt az euró az év elejétől mintegy 10%-kal gyengült a dollárhoz képest. Az ilyen ármozgások korábban is életünk részét képezték. Komolyabb problémát jelent a fentebb említett eurózónás tagság. Mivel szövetségről van szó, egy-egy tagállam gazdasági helyzete jelentős befolyással van a másikéra. Ezen felül az euró nagyon fiatal valuta, és a megszületése is kivételes körülmények között zajlott, így a mostani értékvesztésével kapcsolatban további kérdések merülnek fel.
A papírpénzről azt kell tudni, hogy történetileg a hitellevelekből alakult ki. A bankjegy régebben az államadóság fedezete volt. Az eurózónában azonban más a helyzet. A pénznem közös, viszont az államadóság nem. Az euróövezet maga nem bocsát ki közös államkötvényt. Az államkölcsönt valamennyi tagország külön-külön veszi fel. Annak ellenére tehát, hogy megalkották az úgynevezett stabilitási paktumot, nincsen közös köztehervállalás, például hitelfelvétel vagy adórendszer. Már az eurózóna megalapításakor is tudomásul vették, hogy néhány állam lazábban kezeli államháztartását. Németország nem akarta fedezni az olasz eladósodást.
Ha az államadóság nem is, de a pénz mégis közös. Bár a valutaunió érméin nemzeti jelképek vannak, a bankók pedig semlegesek, mindkettőt a frankfurti központi bank bocsátja ki. Kevésbé ismert tény, hogy a bankjegyeken ezután is megjelenik egy-egy tagország, mégpedig a sorszámon. Az X Németország, az N Ausztria, az E Szlovákia, az Y pedig Görögország szériaszáma. Az utóbbi időben egyre terjed a félelem, hogy ha Görögország kilépne a valutaunióból, az Y sorszámú bankjegyek értéke zuhanni kezdene. Vannak olyanok, akik odafigyelnek erre, és nem fogadnak el ilyen szériaszámú bankjegyet. Mivel minden fizetőeszköz alapja a bizalom, ez a félelem tovább gyengíti az eurót. Ettől azonban mégsem kell tartani. Egyrészt azért, mert manapság elenyésző az esélye annak, hogy egy ország kilép az euróövezetből. Ha ez mégis megtörténne, akkor sem kellene aggódni. Az Európai Központi Bank valamennyi kibocsátott euróbankóért egyformán felel, az esetleg már kilépett tag nevében kibocsátott euró továbbra is törvényes fizetőeszköz maradna.