A tékozló Dél-Európa lehúzza az eurózónát

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Berlin/Párizs/Athén. Főként német és francia bankok kerülhetnek nehéz helyzetbe a görög válság miatt. A két országból összesen 119 milliárd euró értékben helyeztek ki bankhiteleket a súlyos költségvetési és adósságproblémákkal küzdő Görögországban. Az euróövezet két legerősebb államából további 900 milliárd euró hitel áramlott a nagy államadóssággal és magas költségvetési hiánnyal küzdő „gyengélkedők”, angol rövidítéssel PIGS-nek nevezett csoportjának további országaiba, Portugáliába, Írországba és Spanyolországba.

A dél-európai négyek térségében kihelyezett valamennyi hitel közel 50 százaléka származik német és francia pénzintézetektől. Spanyolországban a legnagyobb mértékű a német és francia kitettség; a négy országban kihelyezett teljes hitelállomány nagyjából fele az egyebek mellett rekord magas, 20% körüli munkanélküliséggel bajlódó országba áramlott. Maguk a hitelező intézmények nemigen nyilatkoznak az ügyben. A legnagyobb vesztesek közé tartozik a német Commerzbank 15 százalékos részvényárfolyam-csökkenéssel és a francia BNP Paribas14%-os visszaeséssel.

A világgazdasági válság kérdésében rendszeresen nyilatkozó Nouriel Roubini amerikai közgazdász úgy látja, a legfontosabb kérdés nem az, hogy egy tagország vagy több tagország segítse ki Görögországot, hanem az, milyen erkölcsi kockázatot jelentene a mentőcsomag az eurózóna jelenlegi szabályozása mellett. A közgazdászok szerint a pénzügyi nehézségekkel küzdő országok története megmutatja, hogy a strukturális reformokat erősen ellenőrzött pénzügyi csomagokkal kell kiegészíteni. Tekintve, hogy Görögország könnyen megfertőzheti a gazdasági térség más államait, az Európai Unió vagy az Európai Központi Bank önmagában nincs megfelelő helyzetben a mentőcsomag végrehajtásának felügyeletéhez. Roubini ezért a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteles programját javasolja a görögök számára. (MTI, Vg)