Euró, gázhiány, autócsere, recesszió

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Az erősen exportorientált szlovák gazdaság számára a legtöbb gondot a külföldi kereslet csökkenése okozta, ami jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság idén közel 5%-os zuhanást könyvelhet el. Az ipar teljesítménye az ötödével, az autógyártóké a felével esett vissza. A cégek többsége a takarékoskodás legkönnyebb módját választotta: az alkalmazottaiknak csökkentették a fizetését, visszafogták a prémiumokat, és persze drasztikus elbocsátásokba kezdtek. Idén több mint 100 ezer ember került utcára, 340 ezerre duzzasztva az állástalanok táborát. A munkanélküliség aránya így a korábbi 8%-ról 12,5%-ra nőtt. A szlovák kormány, a világ többi országához hasonlóan, kétségbeesett lépéseket tett a gazdasági növekedés fenntartása érdekében, ezzel azonban csak azt érte el, hogy a hatalmas állami kiadások miatt az államháztartás hiánya meghaladja a 4 milliárd eurót, vagyis az ország éves termelésének a 6,3%-át.

Pénztárcánkban az euró

Az év szó szerint legelső, és egyben legfontosabb gazdasági eseményének természetesen az euró bevezetése számított. Szlovákia, az előző kormány gazdasági reformjainak köszönhetően, a visegrádi országok közül elsőként vezethette be a közös európai fizetőeszközt, viszonylag erős, 30,126 korona/euró átváltási árfolyamon. Az eurózóna 16. tagállamának lakóiként leginkább attól féltünk, hogy az euró bevezetése miatt drasztikus áremelések várnak ránk. Az eurót korábban bevezető országok tapasztalatainak a fényében ez a félelem normális esetben teljesen jogos lett volna, a bökkenő csupán annyi, hogy az idei évet nem lehet teljesen normálisnak nevezni. A gazdasági válság miatt nem csak hogy nem nőttek jelentősebb mértékben az árak, hanem októberben, Szlovákia történetében először, az egy évvel korábbiakhoz képest csökkentek. Az erős átváltási árfolyam, és a környező országok valutáinak az elértéktelenedése miatt ugyanakkor az első félévben tömegek „zarándokoltak” a szomszédos országok üzleteibe, az olcsóbb bevásárlás reményében. A bevásárlóturizmus csak a forint, a cseh korona és a zloty erősödését követően hagyott alább.

Tavaly decemberben leginkább még attól féltünk, hogy idén januárban lesz-e elég centünk és kisebb címletű eurónk a pénztárcánkban, és egyáltalán hogyan leszünk képesek átállni az euróra, január elejére az átállás körüli gondokat azonban elfeledtette velünk a hirtelen kirobbant gázválság. A pénztárcánkban lévő aprópénzek helyett sokkal inkább az foglalkoztatott bennünket, hogy megfagyunk-e vagy sem. A soha véget nem érő orosz–ukrán vitára Európa fázott rá, hiszen az oroszok két hétre leállították a hozzánk irányuló Barátság gázvezetékben a szállítást. A válságot főleg azok az országok sínylették meg, amelyek teljes mértékben az orosz gázra vannak utalva. Közéjük tartozik Szlovákia is, a nagyobb cégek így kénytelenek voltak leállítani a termelésüket, ami aztán az ország gazdasági teljesítményén is meglátszott. A gázválságnak egy pozitívuma mégis volt. A politikusokat és az energiacégeket ráébresztette az orosz függőség hátrányaira, így újra napirendre került a gázszállítás diverzifikációja, a kormány pedig olyan energiatörvényt fogadott el, amelynek köszönhetően könnyebben átvészelnénk egy lehetséges jövőbeni gázválságot.

Pénzszóró roncsprémium

Míg korábban a Fico-kormány abban reménykedett, hogy a gazdasági válság Szlovákiát elkerüli, tavaszra kiderült, hogy a világméretű járvány ellen a tátrai tigris sem ellenálló. A választók megnyugtatása érdekében, a világ többi kormányához hasonlóan a miénk is a legkönnyebb megoldást választotta: az adófizetők pénzét néhány kiváltságos ágazatba pumpálta. Ezzel ugyan nem sokat ért el, de legalább senki sem mondhatja, hogy tétlenül ültek. A leglátványosabb ilyen pénzszórásnak a roncsprémium bevezetése számított. A márciusi első fordulóban 1000-2000 eurós dotációt kaptak az új kocsijuk megvételére azok, akik a 10 évnél öregebb autójukat a roncstelepre vitték. A 30 millió eurós dotációt két hét alatt szétkapkodták, és hasonló gyorsasággal fogyott el az áprilisi második forduló 22 millió eurója is. A szakemberek szerint a szlovák roncsprémiumnak alig volt valamilyen pozitív hatása a szlovák gazdaságra, hiszen a nálunk gyártott autók alig 2 százaléka talál gazdára Szlovákiában.

Robert Fico kormányfő közben nem feledkezett meg arról sem, hogy a választásokat eredetileg erős baloldali ígéretekkel nyerte meg. Az energiavállalatok, üzletláncok és bankok elleni verbális támadások mellett néhány fenyegetését valóra is váltotta. A Szociális Biztosító bevételeinek a csökkenése miatt átfogó harcot indítottak a második nyugdíjpillér ellen, megfosztva a nyugdíjpénztárakat a fix illetékekből származó bevételeik egy részétől. Emellett június 30-ig újra megnyitották a második nyugdíjpillért, és mindent megtettek a nyugdíjpénztárak lejáratásának az érdekében, abban bízva, hogy legalább 150 ezren hagyják ott a második pillért. Ez végül nem jött be, hiszen alig 65 ezren tértek vissza az első pillérbe.

Bújtatott államosítás

Valóra vált a külföldi befektetők és a hazai nagyvállalatok tulajdonosainak a rémálma is, a parlament ugyanis – a gazdasági válságra hivatkozva – elfogadta a stratégiai vállalatokról szóló jogszabályt, amely a jövő év végéig marad érvényben. A törvény szerint azon csődeljárás alatt álló cégeknek a vagyonára, amelyeket stratégiainak minősítenek, az államnak elővásárlási joga van. A kormány stratégiainak minősíthet minden olyan csődeljárás alatt álló céget, amelynek több mint 500 alkalmazottja van, és az energetikában vagy más, az állam működése szempontjából fontos ágazatban tevékenykedik. A cég csődbiztosa a csődeljárás során meghatározott áron köteles felkínálni a cég vagyonát az államnak, és az ő kötelessége annak a megakadályozása is, hogy a cégnél ne kerüljön sor indokolatlan elbocsátásokra. A törvényt eddig azonban csupán a Nyitranováki Vegyiművek esetében alkalmazták.

Az év egyik legnagyobb bukásának a SkyEurope csődje számított. A diszkont légitársaság gépei augusztus 31-én szálltak fel utoljára, a csődbiztos ugyanis elrendelte a szlovák fapados légitársaság felszámolási eljárásának elindítását, mivel nem sikerült áthidaló finanszírozást találni a vállalat működésére. Emiatt mintegy 280 ezer olyan utas maradt hoppon, aki már korábban megvette a jegyét A bíróság a napokban leállította a csődeljárást, mivel Ľubomír Bugáň csődbiztos szerint a társaság vagyona alig 5,69 millió eurót tesz ki, ami a csődeljárás költségeire sem elég. A döntés miatt a cég alkalmazottai és az utasok és a hitelezők is keresztet vethetnek a pénzükre. A bírósági döntés ellen ezért egész biztosan fellebbeznek. (mi, s, t, ú)