Mégis olajozottan jöhet a nyersolaj

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Az orosz–ukrán olajvita hétfőn délután kezdődött, amikor az Európai Bizottság hivatalosan is megerősítette, hogy orosz részről figyelmeztettek arra: az Ukrajnával fennálló anyagi természetű viták miatt gondok adódhatnak az Ukrajnán át Európába irányuló olajszállításban (a vita oka, hogy a szállítást végző Ukrtransnafta nevű cég módosítani kívánja a kőolajszállítások után a Transneft által fizetendő tranzitdíjakat). A tegnap napvilágot látott egyezség értelmében az orosz fél a korábbinál 30%-kal magasabb tranzitdíjat fizet Kijevnek. A Barátság vezetéken át érkező olaj esetleges kiesése elsősorban Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot és Magyarországot érintheti, de potenciálisan több uniós tagország is megérezheti a hiányt, ha az tartóssá válna.

Mivel már korábban is voltak fennakadások a Barátság olajvezeték működtetése során, ráadásul a januári gázválság is fokozott elővigyázatosságra késztet, ezért Szlovákia 94 napi, Magyarország pedig minimum 90 napi átlagfogyasztásnak megfelelő olajkészletet halmozott fel. A Slovnaftot birtokló magyar MOL közleményében kifejezte, hogy felkészült a helyzet kezelésére. Az olajcég közleménye szerint az Ukrajna felől érkező Barátság vezeték esetleges leállását követően az Adria vezeték megfordítása és folyamatos üzemű importba állítása az elsődleges feladat, és ez mintegy 25-30 napot vesz igénybe.

Az olajvita előzménye az volt, hogy Ukrajna szerint az elmúlt években csökkent az országon át Nyugat felé történő orosz olajexport. Ezért Kijev azzal a javaslattal állt elő, hogy emeljék a tranzitdíjat, s Oroszország egyezzen bele a tranzitmennyiség minimális mennyiségének a meghatározásába is. A jelenleg érvényes szerződést még 1994-ben írták alá. Ukrajna azután állt elő követeléseivel, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közelmúltban elutasította az ukrán készenléti hitelkeret esedékes, közel 2 milliárd dolláros részletének folyósítását. Ukrajna a decemberi gázszámlát az IMF hitelkeretének ötödik részletéből fizette volna ki, márpedig a szomszédunkkal igencsak elégedetlen valutaalap pénze még nem érkezett meg, s a január 7-ei fizetési határidőig szinte biztosan nem is fog. Oroszország – érezve a bajt – még pénteken jelezte, leállítja januári olajkivitelét azon az egyetlen ukrán kikötőn keresztül, amelyen át még szállít. A Transneft orosz olajvezeték-üzemeltető arról értesítette az érintett orosz olajvállalatokat, hogy töröljék teljes januári olajexportjukat a Fekete-tenger partján fekvő Juzsnijon keresztül. A Juzsnij az utolsó ukrán kikötő, amelyen keresztül Oroszország nyersolajat szállít Nyugatra, az idén már leállt az orosz kivitel Odesszából. Az oroszok és az ukránok viszonya az olaj- és gázügy kategóriában a külső szemlélő számára igen törékeny fegyverszünetnek tűnhet. Például Moszkva a januárban kéthetes fennakadást okozó gázválság óta állandó nyomás alatt tartja Kijevet, mondván, hogy ha nem fizetnek időben az elfogyasztott gázért, előre fizetést követelnek, ezer sebből vérző (IMF, H1N1, államfőválasztások, gyengülő hrivnya, banki gondok és még sorolhatnánk) észak-keleti szomszédunk pedig igyekezett minél kedvezőbb árat kiharcolni negyedévről negyedévre.

A mostani orosz-ukrán olajvita miatt ismét felerősödtek félelmek, hogy jövőre megismétlődhet a 2009 eleji gázválság, s januárban megint fél Európa földgáz nélkül maradhat. Bár az olajkrízis ellenére nem valószínű, hogy ezen a télen megismétlődne a januári gázválság, azért akadnak olyan jelek, amelyek óvatosságra intik az európai országokat. Nem túl jó hír, hogy az oroszok az ukránok által reméltnél és a korábban általuk ígértnél is jóval magasabb gázárat állapítottak meg az első negyedévre. A Gazprom legutóbbi közlése szerint Ukrajnának ezer köbméterenként 300-310 dollárt kell majd fizetnie az orosz gázért 2010 első három hónapjában, miközben a nem túl stabil lábakon álló ukrán költségvetésben 265 dolláros átlagos árral számoltak, az orosz óriáscégnél pedig előzetesen 280 dolláros ellenértékről beszéltek.

Bár az árkülönbség és az IMF-pénz hiánya sem túl jó hír, talán ennél is aggasztóbb, hogy nyakunkon az ukrajnai elnökválasztás, márpedig az oroszok az elmúlt években előszeretettel használták a gázt végső ütőkártyaként, ha nem Moszkva elképzelései szerint alakultak a dolgok Kijevben. (MTI, EcoL, só)