Mi vár a pénztárcánkra 2010-ben?

HORBULÁK ZSOLT

Az idei, közel 5%-os visszaesés után 2010-ben már növekedés vár a szlovák gazdaságra: a legoptimistábbak szerint akár 2,6%, a többség szerint inkább 2% körüli. A reálbérek mintegy másfél százalékkal nőhetnek, szektoronként azonban nagy lesz a szórás, a munkavállalók többségének a fizetése így inkább stagnálni fog. Ám még ez utóbbiak is a szerencsések közé tartoznak, hiszen jövőre is folytatódnak az elbocsátások, a munkanélküliségi ráta drámai esetben elérheti a 14%-ot. Megugrik azok aránya is, akik hosszabb ideje képtelenek munkát találni, ezért tömegek esnek ki a segélyre jogosultak közül. A gazdaságpolitikai elméletek alapján ugyanis csak 3%-os gazdasági növekedés után kezd el nőni a foglalkoztatottság, a vállalatok addig átszervezésekkel oldják meg a problémáikat. A gazdasági visszaesés egyik kísérőjelensége a pénzromlás alacsony üteme. 2010-ben az átlagos évi infláció legfeljebb 2% körüli lesz. A fogyasztók által alapvetően pozitívnak tartott jelenség hátulütője, hogy ez végső soron negatívan mutatkozik meg a vállalati értékesítésekben, kevesebb adót fizetnek, és nem növelik az alkalmazottaik számát.

Amire az optimista prognózisok építenek, az az észak-amerikai és a nyugat-európai gazdasági fellendülés. Egyrészt azért, mert ez a térség számít a szlovák termékek felvevő piacának, másrészt azért, mert tőlük várhatók a hozzánk érkező befektetések. Nos, mindkét oldalon jelentős bizonytalanság uralkodik. Egyáltalán nem biztos, hogy a fejlett világban elindult gazdasági növekedés tartós lesz, ráadásul a szabad tőke tekintetében Közép-Európának komoly versenyt kell vívnia Ázsiával és Latin-Amerikával, ezek a térségek ugyanis ügyesebben tudták menedzselni a válságot.

Közép-Európa műhelye

Az előző választási ciklusban Szlovákia Közép-Európa műhelyévé vált. Néhány nagy multinacionális cég a kiemelt ágazatokban hajtott végre jelentős beruházásokat. Ennek a politikának az ellenzői látszólag sikert könyvelhetnek el, Szlovákia gazdaságának meglehetős egysíkúsága most vált igazán láthatóvá. Ezek a vállalatok egyben a legnagyobb exportőrök is. Ha akár egy is leáll közülük a termeléssel, a statisztikában máris megjelenik. További komoly problémája e gazdaságpolitikának, hogy a személygépkocsi-gyártás és a háztartási elektronika ciklikus ágazat. Termelésük nagyobb kilengést mutat; konjunktúra idején sikeresebbek, visszaeséskor alacsonyabb a teljesítményük. Mindezek ellenére a maga idejében ez a gazdaságpolitika volt az egyetlen járható út. A jelenlegi kormány azonban a kritika mellett építő jellegű javaslatokkal nem szolgál. Kormányra jutásakor a még meglévő globális konjunktúrát sem használta ki, hogy egyéb, nem ciklikus szektorokat is meghonosítson az országban.

Bár ismert problémáról van szó, teljes mélységében mégsem tudatosított az ingatlanpiac helyzete. Idén jelentős törés állt be, a keresletiből kínálati piac lett. Az ágazatra jellemző az igen magas pénzügyi forrásigény, amit kizárólag hitelből lehet kigazdálkodni. Az ingatlanfejlesztők nemcsak a vásárlók, hanem a bankok finanszírozási kegyétől is függnek. Annak ellenére, hogy a lakások iránti kereslet valamelyest élénkült, a továbbra is meglévő felesleg miatt az ingatlanfejlesztők jövőre mint munkaadók sem jeleskednek majd. Egyéb szektorok, amelyek Szlovákia esetében húzóágazatok lehetnének, 2010-ben vajmi kevés fejlődésre számíthatnak. A kutatás-fejlesztés még sokáig csak papíron számít prioritásnak. A turizmustól sem lehet majd elvárni, hogy megtöltse az államkasszát.

A múltunkból élünk

Maga Szlovákia tehát keveset tesz a fellendülésért. Mára az ország csak a múltjából él, semmiféle reform nem várható. Mindebben a legnagyobb felelőssége a kormánynak van. Az ország képe talán még tovább fog romlani, mert semmi okunk feltételezni, hogy csökken a korrupció mértéke. A jelenségre már Brüsszelben is felfigyeltek. A visszaállamosítási tervek ékes példája a hozzá nem értésnek, a versenyképesség romlása pedig a befektetőket riasztja vissza. Az uniós források felhasználása terén is jelentős hiányosságok vannak, amiben jövőre szintén nem várható érdemi javulás.

A kormány a gazdasági össztermékhez (GDP) viszonyított 5,5%-os költségvetési hiányra készül. Bár az Európai Unió több országában ettől jóval nagyobb deficit is várható, nálunk azért rosszabb a helyzet, mert a pénz korrupciógyanús állami gazdaságélénkítő projektekre, állami nagyvállalatok feltőkésítésére megy el, strukturális reformok végrehajtása nélkül. Nem egy esetben azonban egész egyszerűen eltűnik az állami kiadások útvesztőiben, valamilyen „szociális” címszó alatt. Hasonló a helyzet az eladósodottság tekintetében is, amely alacsony ugyan, de riasztó iramban, a visegrádi országok közül a leggyorsabban nő.

Politikai szempontból fontos esemény lesz jövőre a parlamenti választás. Ez költségvetési oldalról általában nagyobb hiányt eredményez, gazdaságpolitikai oldalról viszont a nézetek ütköztetését, az alternatívák megvitatását. Nos, valószínűleg itt egyik sem fog bekövetkezni. A hiányt valószínűleg így sem lehet tartani, de a kampányban észérvek ütköztetéséről szó sem lesz. Szlovákiára jellemző a politikai demagógia, és a lakosság jelentős része vevő a populizmusra. 2010 jelentős részben a további négy év előhírnöke is lesz. A jelenlegi preferenciákat figyelembe véve azonban nem szabad illúziókat táplálni.

Amerikára vár a világ

Az Atlanti-óceán túlpartján már megindult a gazdasági fellendülés. Jövőre az Egyesült Államokban 2,4%-os emelkedés várható. Ez azonban még ott is kevés lesz a munkanélküliség csökkentéséhez. Komoly gondot okoz a költségvetési hiány, ami jövőre is kétszámjegyű lesz. Bár az ország hatalmas megrázkódtatásokat él át, egyelőre még korai temetni, világpolitikai és világgazdasági szerepe továbbra is meghatározó lesz.

Az általános recesszió markánsabbá tette a régiók közötti különbségeket. Latin-Amerika 2,4%-kal, a Közel-Kelet 4,4%-kal, Ázsia, Japán nélkül 5,5%-kal, Japán 1,3%-kal nőhet. Kína továbbra is rohamtempóban folytatja a menetelését, gazdasága 8,6%-kal bővülhet. Mindezek mellett az Európai Unió örülni fog majd a 0,6%-os növekedésnek. A BRIC országok – Brazília, Oroszország, India, Kína – a világ legperspektivikusabbnak tartott államai, tovább növelik részesedésüket a világgazdaságban. Régiónkban továbbra is visszaesés vár majd a balti országokra, de még Magyarországra is. Az egyetlen dolog, amit ez utóbbi már elért, hogy az Európai Unióban szinte egyedülállóként húzta meg a nadrágszíjat, 4% körüli államháztartási hiánnyal számolhat, ám a GDP-hez mért 80%-os eladósodottság mellett.

Szürke évre számíthatunk

Csehországban a GDP 5%-kal csökkent az idei év első felében 2008 hasonló időszakához képest a cseh statisztikai hivatal adatai szerint. A gazdaság továbbra is szenved a gyenge exporttól: a kivitel 18%-kal esett vissza 2009-ben, ez a csökkenés negatív befolyással bír az erősen exportorientált szektorokra, mint az autóipar, a gépgyártás, a vegyipar, a fuvarozás, a textilipar és bútorgyártás. Az ipari termelés Csehországban majdnem 20%-kal gyengült 2009 januárja óta. Az építőipari szektor azonban némi rugalmasságot mutatott: míg az épületépítési iparág termelése lecsökkent az elmúlt hónapokban, addig a mélyépítés tovább fejlődött. A gazdasági visszaesés a munkanélküliség növekedéséhez vezetett: az IMF előrejelzése szerint ebben az évben a csehországi munkanélküliség 7,9%-kal fog emelkedni. Mindent egybevetve nyugati szomszédunk gazdasága idén mintegy 4%-kal esik vissza, jövőre pedig 1-1,3%-kal nőhet.

A többi kelet-közép európai piac markáns visszaeséséhez képest Lengyelország gazdasága még mindig elfogadhatóan teljesít. Erre az évre 0,1%-os, 2010-re pedig 1,7%-os lengyel GDP növekedést jósolnak. Az erőteljes belföldi fogyasztás a fő hajtóereje ennek a fejlődésnek, emellett a munkanélküliség továbbra is csökken, és mind a háztartások, mind a vállalatok átlagosan kevésbé eladósodottak, mint a többi környező országban. Az export az importhoz viszonyítva kevésbé csökken, és a zloty leértékelődése 2008 vége óta segített az exportőröknek az árra érzékeny szegmensekben és piacokon, részben kompenzálva az általános külföldi kereslet-visszaesést.

Mindent összevetve 2010 szürke év lesz. Valamivel jobb, mint az előző, de olyan kevéssé, hogy ez csak a statisztikákban jelenik meg, a lakosság érdemben nem fogja megérezni. Amennyiben nem történik valamilyen előre nem látható esemény a világgazdaságban, akkor az évkönyvek csupán rövid bejegyzéssel fognak róla megemlékezni.